HVG

Keményen megfizették a rendszerváltás árát a nyugdíjasok: egy, a hazai nyugdíjas-társadalom "felső tízezréhez" tartozó budapesti házaspár nyugdíjjövedelme például reálértékét tekintve csak 16 év után érte el ismét az 1990-es szintet - derül ki egy nemrég publikált jövedelemstatisztikai esettanulmányból. A jelenleg 77 éves asszony és 82 éves férje számára financiális szempontból a legnehezebb időszak az 1994-1998 közötti periódus volt, amelynek végén az 1990-es 72 százalékára csökkent a két nyugdíj együttes vásárlóértéke. A korábban tanszéki adminisztratív vezetőként dolgozó, háromgyerekes anya, illetve a kutatóintézeti, majd vállalati főosztályvezetőként működő férj nyugdíjának ugyanis - ha az lépést tartott volna az inflációval - 107 352 forintra kellett volna emelkednie 1998-ig, ám a tényleges összeg csupán havi 77 303 forint volt. A pénzromlás üteme az Antall-korszakban még gyorsabb volt ugyan, ám az akkor fiatal nyugdíjas férj még jelentős eseti munkamegbízásokhoz jutott - olvasható a Statisztikai Szemle ez évi 4. számában közölt "riportban". A harmadik parlamenti ciklusban a család reáljövedelme - az országos tendenciához hasonlóan - emelkedni kezdett, de ez sem tudta teljesen kompenzálni a korábbi veszteségeket: a házaspár 2002-ben együttesen 132 685 forint nyugellátáshoz jutott, az 1990-es nívót garantálni képes 150 318 forint helyett. A már említett 2006-os legjobb év után a nyugdíjemelés szintje tavaly már újra elmaradt a pénzromlás mértékétől. Az elemzésben szereplő család reáljövedelme ugyanakkor, ha csökkenő mértékben is, de mindvégig meghaladta az 1990-es szintet. Ez kezdetben a férj pluszbevételeinek, utóbb a feleség - egykori kitelepítés miatt folyósított - szerény összegű életjáradékának volt köszönhető. A házaspár bevételeinek felhasználása az évek során kényszerűen megváltozott: a lakás rezsije és az egészségügyi kiadások 1990-ben a család büdzséjének a 18 százalékát, 2007-ben már a 44 százalékát emésztették fel. A fűtéssel és az energiaellátással kapcsolatos kiadások aránya például 2,8 százalékról 11,2 százalékra emelkedett. Élvezeti cikkekre, ruházkodásra, a családdal kapcsolatos kiadásokra és kultúrafogyasztásra az utóbbi években durván feleannyi jutott, mint a nyugdíjas évek elején - derül ki a 21, illetve 43 évi munkaviszonnyal rendelkező házaspárról Csepely-Knorr András által írt esettanulmányból.