Mint egy körúti dugóban az autók, úgy akadhatnak el az őszi országgyűlési ülésszakon az elfogadásra szánt törvényjavaslatok. A szeptember 19-én az Új Magyarország fejlesztési tervről, illetve a Gyurcsány-kormány 100 napjáról szóló vitanappal kezdődő és december végén - várhatóan 22-én - végződő szezonra csak a kabinet közel ötven tervezetet nyújtott vagy nyújt be, ebből 37-et már júliusban meg is nevezett (lásd táblázatunkat). Jelezte ugyanakkor azt is, hogy szeptember végéig "várhatóan öt-hét előterjesztéssel" bővül a lista az egészségügy és a közszféra reformja érdekében. Ezek részleteiről a konvergenciaprogram ad némi eligazítást: abban az idénre ígéri a kormány például a kistérségi társulásokat erősítő vagy éppen a gyógyszerellátás átalakítását szolgáló törvények tervezetét is.

Csakhogy éppen a kormány előzetes törvényalkotási programja postázásának idején, július 24-én volt kénytelen súlyos kudarcokat elszenvedni a Gyurcsány-kabinet az Országgyűlésben. A rendkívüli nyári ülésszak 12., utolsó napján a Ház leszavazta a koalíció törvényjavaslatait az országgyűlési képviselők választásáról, valamint az összeférhetetlenségi szabályok szigorításáról: kétharmados többséget igénylő törvényekről lévén szó, mit sem ért a kormánypárti képviselők fegyelmezett igenje. Torzóváltozatban fogadták el a mentelmi szabályok kiigazítását is, a kétharmados rész elbukott, a feles átment. De csak az Országgyűlésen. A megszavazott, de értelmét vesztett módosítást (ami az eredeti szándéktól eltérően csak az ügyészek helyzetén változtatott volna, mert ahhoz elég az egyszerű többség is, szemben a törvényhozókra, bírákra vonatkozó kétharmados előírásokkal) Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A miniszterelnök szívügyének számító párt- és kampányfinanszírozási javaslatot az utolsó pillanatban kimentették a nyári parlamenti csatározásból: a korábban sietős MSZP azt kérte, halasszák őszre a már megvitatott - az oppozíció által egyébként a kétharmados többséget igénylő többi tervezetnél kevésbé szétcincált - javaslat szavazásait.

A Gyurcsány-féle közjogi tervezetcsomag (HVG, 2006. június 3.) kétharmados részének módszeres ellenzéki szétbombázása tehát nemcsak véglegesnek látszó kormányzati vereségekkel járt, mint például az önkormányzati régiók leszavazása ügyében, de elintézetlen parlamenti ügyeket is konzervált őszre. Látszólag szorgoskodott ugyan a parlament május 30-a és július 24-e között, hiszen elfogadott hat új törvényt és 14 módosítást (nem számítva a csonkolt mentelmi törvényt), valamint 24 határozatot, ám ezek többsége a kormányalakítással volt kapcsolatos, illetve a pénzügyi stabilizációt szolgálta, a határozatok esetében pedig adminisztratív jellegű volt. A nagy reformpróbálkozásokból eddig szinte semmi sem lett, hiszen még a megszavazott felsőoktatásitörvény-módosítás se lépett hatályba, mert a házelnök által sürgős eljárásra kért államfő nem írta alá, hanem augusztus elején az Alkotmánybíróság elé utalta, mondván, egyik pontja sérti az oktatási intézmények autonómiáját.

Valójában jóval több harcot kell tehát megvívnia a kabinetnek, mint azt júliusban gondolhatta, hiszen akkor feles törvénytervezetek tömeges őszi beterjesztésével kalkulált. Ezek egy része ráadásul rövid vitában megtárgyalható kis terjedelmű módosítás, mint például a családtervezési célú művi meddővé tételről szóló, vagy éppen az uniós előírásokhoz való igazodást szolgálja, tehát gyorsan átfuttatható a törvényalkotási gépezeten, s a sikerhez elég a kormánypárti képviselők voksa. Igaz viszont az is, hogy az érdemi törvényhozási munka csak október 9-én kezdődik, hiszen addig - a vitanapot nem számítva - választási szünetet tart a Ház.

Nem lesz sétagalopp a személyi ügyekben való döntés sem. Nyitányként rögtön nekifuthatnak a legfőbb ügyész kiválasztásának, hiszen a köztársasági elnök várhatóan hétfőn, szeptember 18-án megnevezi, kit szán a vádhatóság élére. Az ősz folyamán számvevőszéki alelnökök megválasztására is sort kellene keríteni, s közeleg az Alkotmánybíróság három tagjának cseréje (vagy újraválasztása) is, mivel 2007 márciusában lejár a helyettes elnök Erdei Árpád és Kiss László megbízatása, a rá következő hónapban pedig távozik Harmathy Attila, mert eléri a 70. életévét. A tapasztalatok szerint ezekhez képest sima ügy lesz mondjuk a médiatestületi vagy a nemzeti banki felügyelőbizottsági tagok kiválasztása.

Ezek után már nem is meglepő, hogy egyelőre se híre, se hamva olyan javaslatoknak, amelyek végre rendeznének néhány örök tartozást. Az előző Országgyűlés ügyrendi bizottsága például tavaly decemberben eljutott odáig, hogy benyújtsa javaslatát a házszabály módosításáról, ám a tervezet tárgyalását meg sem kezdték. A 2006-ban választott parlamentre maradt tehát a feladat, hogy például - egy 1998-as alkotmánybírósági döntés nyomán - rendezze a frakcióalakítás szabályait, vagy éppen egy 2004-es alapján a vizsgálóbizottságok jogállását. Ám bármilyen régi is ezekben az ügyekben a törvényhozók mulasztása, korántsem biztos, hogy meglepik magukat karácsonyra az új szabályokkal.

JUHÁSZ GÁBOR