Budapest egyik legjobban őrzött épületében, az amerikai külképviselet több részlegének is helyet adó Bankcenter Gránit tornyában bombariadó volt hétfőn délután. Az éppen ott tartózkodó magyarok elcsodálkozhattak azon, milyen villámgyorsan és fegyelmezetten ürítették ki az irodákat a dolgozók, akik amerikaiként vagy legalábbis az USA diplomáciai testülete tagjaként sokkal inkább átérezhették a fenyegetést, mint az "átlag magyar". Az utóbb vaklármának bizonyult riadó nyomán elrendelt evakuálás hatékonysága mindenesetre éles ellentétben állt például a törökbálinti Tesco-rablás magyar szemtanúinak magatartásával (HVG, 2005. május 21.), akik filmforgatásnak hitték a rendőrök és a géppisztolyt, kézigránátot is használó rablók közti harcot, és menekülés, fedezék keresése helyett nézelődtek.

Kétségtelen, az egyszerű járókelőket is veszélyeztető terrorcselekményekről a magyar lakosságnak - szerencsére - alig lehetnek élményei, mint ahogy a rendvédelmi szervezetek is sokkal tapasztalatlanabbak a baszk vagy ír szélsőségesek akcióit átélt spanyol, brit társaiknál. Éppen a külföldi példák nyomán jelentette be Lamperth Mónika belügyminiszter, hogy a tárcája irányításával működő szervezetek számára - ilyen a rendőrség és a határőrség mellett a katasztrófavédelem, a tűzoltóság is - kidolgoznak egy négyfokozatú terrorfenyegetettségi rendszert, pontosan előírva, mi a teendő a különböző fokozatok életbeléptetésekor. A fő vonalaiban várhatóan nyilvános, míg a végrehajtás részleteit illetően titkos csomag - eltérően a színeket alkalmazó amerikai, valamint a számokkal kategorizáló brit rendszertől, de a NATO-szisztémát idézően - betűket használ majd.

A terrorveszély-ábécé legenyhébb fokozatának az A ígérkezik, ezt nem hivatalos információk szerint például külföldön elkövetett terrortámadás nyomán rendelhetnék el, és egyebek között az adott állam diplomáciai létesítményeinek fokozottabb őrzését irányozná elő. Ilyen jellegű intézkedésekre került sor a tavalyi madridi merénylet után. A legsúlyosabb, D fokozat egy esetleges magyarországi támadás közvetlen, fenyegető veszélyét jelezné, vagy ilyen terrormerénylet után rendelnék el, s akár azzal is járhatna, hogy egy-egy meghatározott állam Magyarországon tartózkodó polgárainak mindegyikét megpróbálnák felkutatni és ellenőrizni. Az állampolgári alapjogokat azonban ekkor sem korlátoznák, fegyveres katonák például a D fokozatban sem jelennének meg az utcán, vagyis a "terrorábécé" sem mosná el az éles alkotmányos különbségtételt a normális békeidők vagy például a rendkívüli állapot között (ennek kihirdetése után vethető be belföldön fegyveres erőként a honvédség).

Az egyik legélesebb vitapontnak a különböző biztonsági kamerák telepítése-felhasználása ígérkezik, hiszen a július eleji londoni merényletek elkövetőinek látványosan gyors azonosítása is jórészt a metróvonalakon, vonatpályaudvarokon elhelyezett felvevőknek köszönhető. Ez a közterületek minél teljesebb "kamerázása" és a felvételek minél hosszabb ideig tartó megőrzése mellett szólna, ám az adatvédelmi törvény és általában a személyiségi jogok védelme erősen korlátozzák a kamerák - különösen a nem hatóságiak - használatát.

"Ha a minél teljesebb biztonságra törekvés érdekében elveszítjük a szabadságjogainkat, a terroristák máris elérték a céljukat" - hívta fel a figyelmet a HVG kérdésére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a másik oldalról fenyegető veszélyekre. Közben a gyakorlat igencsak furcsa helyzeteket produkál, hisz a Déli pályaudvar hétvégi felrobbantásával egy VII. kerületi telefonfülkéből fenyegetőző idős férfiról a rendőrség térfigyelő kamerái nem rögzítettek használható képet, egy ipari, vagyis nem hatósági kamera viszont igen.

A magyar honvédség már hosszabb ideje a NATO-ban általános fenyegetettségi fokozatok figyelembevételével működik külföldi missziói során. "Koszovóban másfél évig Charlie, azaz C fokozatban, al-Hillahban a magyar tábort is célba vevő merénylet után két hónapig D fokozatban előírtak szerint szolgáltak a magyar katonák" - mondta el a HVG kérdésére Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. A D fokozat gyakorlatilag azt jelentette, hogy még a zuhanyozni menő katonák is magukkal vitték a töltött fegyvert és a golyóálló mellényt. A belügyminiszter elrendelte A-D fokozat azonban a mindennapi életben látható változást nem hozna a seregben. Igaz, szükség esetén saját objektumaik védelmét ők is megerősítenék, és szigorodna a légtérvédelem rendszere. Ez két kisrepülőgép esetében a gyakorlatban már jól vizsgázott a közelmúltban: egy eltévedt, illetve egy tévedésből a "gépeltérítés" vészjelzését leadó repülő mellett nagyon hamar megjelentek a magyar harci gépek.

A New York-i merényletek egyik következménye, hogy a terrortámadással fenyegető polgári repülők lelövésének lehetőségét nyilvános jogszabály, a honvédelmi törvény tartalmazza. Más kérdés, hogy belpolitikai pengeváltáshoz vezetett egy, éppen a tárca által megrendelt tesztelés, amely azt bizonyította, hogy egy - a "próba" során a legismertebb magyar vadászpilóta, Vári Gyula által vezetett - alacsonyan repülő kis polgári géppel Szerbia-Montenegro felől akár Paksig is el lehet repülni (HVG, 2005. július 16.) a ma működő radarok számára láthatatlanul. A "hibát" állítólag azóta már orvosolták.

FAHIDI GERGELY