A szélsőséges muszlimoknak magyar kapcsolataik is vannak - legalábbis erre utal, hogy a Radio Islam nevű, militáns muszlimok által üzemeltetett honlapon magyar nyelven is teljes terjedelemben megtalálható több zsidóellenes kiadvány, például a Mein Kampf vagy a Cion bölcseinek jegyzőkönyve. A saját bevallása szerint a "cionista ideológia és a zsidó rasszizmus" ellen harcoló Radio Islam egy hasonló nevű svéd rádiócsatornáról kapta a nevét, amelyet 1987-ben alapított Ahmed Rami, aki a honlap egyetlen, név szerint is beazonosítható szerkesztője. A hetvenes években marokkói államcsínykísérletekben aktív szerepet játszó, majd Svédországban politikai menedékjogot kapott Rami a HVG érdeklődésére nem árulta el, ki a Radio Islam magyar szerkesztője, nyelvi lektora, ám azt elmondta, hogy az oldal profiljába vágó magyar nyelvű dokumentumokat a honlapon feltüntetett e-mail címen bárkitől elfogadnak.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), amely első ízben 2004-es évkönyvében, a terrorizmust ismertető fejezetében mutatja be a magyarországi muszlim közösségeket - mintha korábban e veszély nem is létezett volna -, úgy ítéli meg, hogy a magyarországi muszlim közösség tagjai, illetve az általuk létrehozott szerveződések nem folytatnak terrortámogató tevékenységet. Igaz azonban, hogy a közelmúltban - mint azt az évkönyv is megjegyzi - két, a nemzetközi terrorizmussal összefüggést mutató esemény is történt Magyarországon, "amelyek »negatív főszereplői« történetesen arab származású, muszlim vallású személyek voltak". Az egyik esetben egy Pécsett élő szír orvos akart pénzt átutalni az Iszlám Ellenállási Mozgalom számlájára, akit utóbb kiutasítottak az országból. A másik ügy bő egy évvel ezelőtt, Mose Kacav izraeli államfő magyarországi látogatása első napján robbant ki, amikor kommandósok őrizetbe vették Saleh Tayseert, a Bartók Béla úton mecsetet működtető Iszlám Egyház adminisztrációs-gazdasági főnökét (HVG, 2004. április 24.). Tayseert terrorcselekmény előkészületével gyanúsították, több hónapig előzetes letartóztatásban volt, míg végül bizonyítottság hiányában megszüntették ellene a büntetőeljárást.

Jóllehet az NBH évkönyvében nem szerepel, a HVG információi szerint egy külföldi iszlám szervezet részéről korábban voltak törekvések arra, hogy - befolyást szerezve egy közösségben - Magyarországon élő muszlimokat radikalizáljanak. Valamennyi itteni muszlim vezető személyesen ismerte például az egyik budapesti mecsetben tevékenykedő szaúdi Sejk Huszeint, akit - állítólag éppen az NBH nyomására - 2002-ben utasítottak ki Magyarországról. A szélsőséges, vahabita nézeteket valló férfi állítólag az Egyesült Államokban tiltólistára került szaúdi al-Haramein Alapítvány embereként tevékenykedett Magyarországon. Huszein valószínűleg hatással lehetett néhány hívőre, az afganisztáni háború idején ugyanis muszlim körökben szóbeszéd tárgya volt, hogy fiatal magyarok budapesti arab pénzváltóknál próbálnak pénzt gyűjteni pakisztáni repülőjegyre és vízumra, hogy a tálibok oldalán harcolhassanak. A háború azonban végül hamarabb befejeződött, mint hogy elindulhattak volna.

A magyarországi iszlám közösségnek egyébként három hivatalosan bejegyzett egyháza is van, köztük korántsem felhőtlen a viszony. Az ingatlanvitákból adódóan folyamatosak a konfrontációk például az amerikai és indonéz muszlim szervezetekkel kapcsolatban álló Magyar Iszlám Közösség (MIK) és a szaúdi támogatásokat élvező Iszlám Egyház között. A MIK vezetője, a magyar hatóságokkal és a MIK darfúri segélyakciói miatt már a szudáni kormánnyal is jó viszonyban lévő Bolek Zoltán - Tayseer letartóztatását követően - azt hangoztatta, hogy a Bartók Béla úti mecsetben hemzsegnek a szélsőséges elemek, míg a "bartókosok" többször támadták Boleket, mondván, nem is igazi muszlim.

DEZSŐ ANDRÁS