Cizelláltabbá válhat a nyelvtudás mérése, miután az eddig használatos három kategória - alap-, közép- és felsőfok - után Magyarország is áttér az Európa Tanács által javasolt hatfokozatú nyelvtudásmérésre. A kormány a múlt héten módosította a nyelvvizsgáztatás rendjéről szóló rendeletét. A változásokból egyelőre csak annyit lehet majd érzékelni, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványokban megjelennek a nemzetközi jelölések. Az eddigi alapfokú nyelvvizsga például a B1-es tudásszintnek felel meg, a B2 a középfokúval lesz egyenértékű, a C1 pedig a mai felsőfokú nyelvvizsgát jelenti.

A hatfokozatú skála lefelé két fokozattal, fölfelé pedig eggyel bővül a jelenlegihez képest. A két új alsó kategória közül az A1-es minimális nyelvtudásról árulkodik, s még az A2-est is csak "belépő" szintnek nevezi a szakirodalom. Következésképp mindkettő alacsonyabb nyelvtudást jelöl, mint a mai alapfok. A B1 (régi alapfok) "küszöbszintet", de már használható nyelvtudást jelent, a B2 (régi középfok) "széles körben használható" nyelvtudást igazol. A C1 (régi felsőfok) a "haladó" szintnek felel meg, míg a C2 az eddigi felsőfokú nyelvvizsgával igazolt tudásnál is magasabb, "mester"-szintű nyelvismeretről tanúskodik.

Az új jelölések bevezetésére elsősorban azért van szükség, mert a nemzetközi átváltási kulcs alkalmazásával egyszerűsödik a külföldön szerzett nyelvtudást igazoló bizonyítványok "honosítása", illetve a Magyarországon kiállított oklevelek külföldi elismertetése. A hat szint fokozatos bevezetésének különösen nagy jelentősége van például azon nyelvek esetében, amelyekből itthon nem lehet állami nyelvvizsgát tenni.

Egy közelmúltban készült - a Medián Kft. és a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által végzett - kutatás azt bizonyította, jelentős különbség van a magyarok papíron kimutatható és tényleges nyelvtudása között (lásd Ki mit nem tud? című cikkünket a 63. oldalon). Ugyanakkor a felnőtt korosztály közel háromnegyedének hétköznapjaiban legalább alkalmanként - külföldi tévécsatornák, internet, utazás - jelen vannak az idegen nyelvek, s még a legalacsonyabb iskolai végzettségűek közül is 17 százalék gyakran néz idegen nyelvű tévécsatornákat. A szakértők ezért a szinkronizálás alternatívájaként szorgalmazzák a televízióban vetített filmek gyakoribb feliratozását, ami a skandináv országokban és Hollandiában például bizonyítottan hozzájárult a nyelvtanulás hatékonyabbá tételéhez.

A szakmai tapasztalatok szerint egyébként a nyelvtudással rendelkezők számára sokkal nehezebb a B1 szintről a B2-re eljutni, mint a B2-ről a C1-re. Vagyis fontos stratégiai kérdés, milyen programokat kellene indítani ahhoz, hogy a működőképes nyelvtudást sokkal jobban tükröző B2 szintű nyelvtudással rendelkezők aránya növekedjék. A mai általános és középiskolások egy részét ebben segítheti, hogy legalább az emelt szintű nyelvi érettségi a B2 tudásszint megerősítését tűzi ki célul.

Az államilag elismert nyelvvizsgával egyébként az idén lehet utoljára kiváltani az idegen nyelvi érettségit (HVG, 2004. október 30.). A sikeres emelt szintű idegen nyelvi matúra 40 százalékos teljesítmény fölött alapfokú, 60 százaléktól pedig már középfokú, államilag elismert nyelvvizsgának számít. A kormány múlt heti döntése értelmében ugyanakkor a jövőben az akkreditált szakfordító- és tolmácsképzéseken szerzett oklevél is újra nyelvvizsgának számít.