Gyurcsány Ferenc és Magyar Bálint. Végbizonyítvány?

Három fiatalembert - köztük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem két hallgatóját - gyanúsít a rendőrség azzal, hogy terjesztőként közreműködött az idei érettségi tételek idő előtti kiszivárogtatásában. Az Országos Rendőr-főkapitányság szolgálatititok-sértés gyanúja miatt eljáró Nemzeti Nyomozó Irodája (NNYI) gyanúja szerint a trió egyelőre ismeretlen forrásból megszerezte, majd egy tízfős, középiskolásokból álló baráti társaságnak továbbította a tételsort. Úgy tudni, a fiatalembereket (egyikük utolsó éves joghallgató) egyelőre csak a magyar nyelv és irodalom érettségi feladatainak megszerzésével gyanúsítják, holott ez a kérdéssor olyan kis számban vált közkinccsé, hogy utóbb érvényesnek fogadták el a múlt hétfői vizsgákat.

A rendőrök azt gyanítják, a terjesztőlánc közepén ügyködő, kezdetben őrizetben faggatott, múlt péntek óta szabadlábon védekező gyanúsítottak - a két egyetemista, illetve egy korábban érettségizett, jelenleg dolgozó fiatalember - pénzért jutottak a feladatokhoz, ezt azonban az érintettek nem ismerték be. Hozzájuk egyébként a tanúként kihallgatott gimnazistakorú "elosztók" - akik a rendőri gyanú szerint összesen 60 ezer forintot fizettek a feladatokért - vallomása segítségével jutottak el, utóbbiak kilétére pedig úgy derült fény, hogy túl sok nyomot hagytak maguk után az interneten. Azt egyébként rendőri berkekben kizárják, hogy a három gyanúsított a világhálón jutott volna a dokumentumokhoz. Az NNYI emberei tudni vélték, hogy nyomtatott, hivatalos tételsort sokszorosítottak, amely így vagy a nyomdából, vagy az iskolákból kerülhetett ki.

A múlt csütörtökön lefogott gyanúsítottak egyike tett csak vallomást a HVG keddi lapzártájáig. A jurátust, aki élt a hallgatás jogával, azzal a "csellel" idézték be budapesti otthonából csütörtök este, hogy tanúvallomására számítanak egy kábítószeres banda leleplezéséhez. Akkor csak a fiú édesanyja volt otthon, aki ijedten továbbította a rendőrség - utóbb telefonnal is nyomatékosított - üzenetét. Az NNYI Aradi utcai központjában derült ki az egyetemista számára, valójában érettségiügyben faggatják gyanúsítottként, de közölte: nem tud semmit az esetről. Állításának ellentmondani látszik ugyanakkor, hogy - rendőri hírek szerint - több tanú is állította: a gyanúsítottak ismerik egymást.

Az eljárásba múlt kedden kezdett NNYI emberei múlt hét csütörtökön és pénteken felkeresték az ország 1080 középiskoláját, ahol egyebek mellett a múlt szerdai történelemvizsga eredeti (érvénytelenített) tételsora őrzésének körülményei felől tudakozódtak. Azt tapasztalták, több helyen is - az NNYI közlése szerint tucatnyi iskolában, más forrásból 39-ről tudni - felbontották a pecsétes borítékokat. A nyomozók egyelőre vizsgálják, mindez még az előtt történt-e, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter múlt kedden bejelentette, új feladatsorokat nyomtatnak, s megismétlik a vizsgát. Azt is most ellenőrzik a nyomozók, hogy annak idején a jogszabályoknak megfelelően titkosították-e a tételsort (szerepelt-e rajta például, hogy "Szolgálati titok!", továbbá a jelzés, hogy "Bizalmas!", "Titkos!" vagy "Korlátozott terjesztésű!"), a gyanúsítottak tette ugyanis csak ebben az esetben bűncselekmény.

Érettségizők. Mindenki hozott tételsort? © Dudás Szabolcs

Egy másik jogvita is borzolta az elmúlt napokban a kedélyeket, vita tört ki ugyanis arról, joga volt-e határozatban dönteni Magyarnak arról, hogy megismételteti a múlt keddi matematikaérettségit. A szakemberek szerint maga a döntés helyes volt, ám a jogi viták elkerülése végett jobb lett volna kormányrendeletet hozni. Emiatt viszont könnyen előfordulhat, hogy egyes jogászok érveire támaszkodva akár az Alkotmánybíróság elé kerül a miniszteri döntés.

Sok kritika érte az érettségi feladatlapok elkészítésének és a tanulókhoz való eljuttatásának a módját is. A minisztérium arra hivatkozott eljárása védelmében, hogy a "kisebb" tantárgyakból (például a nyelvi érettségiknél) eddig is hasonló volt a lebonyolítás rendje, a változás csak annyi volt az idén, hogy a magyar- és a matematika-feladatlapokat is előre elkészítették, majd kiszállították az iskolákba. Arra a kézenfekvő kérdésre, hogy ha a minisztérium milliárdokat ölt a Sulinet programba, miért nem lehetett elektronikus úton továbbítani a tételeket a vizsga reggelén, a tárca válasza az volt: ehhez további 2-3 milliárdos fejlesztéseket kellett volna megvalósítani az iskolákban, ráadásul a hosszú feladatlapok kinyomtatása sem lett volna megoldható a vizsga előtt. Ha ez igaz, akkor nem tudni, miért nem lehetett a Sulinet keretében eddig erre sort keríteni, hiszen az egész program egyik értelme éppen az iskolák internetes fejlesztése volt, arról nem is beszélve, hogy kakaóbiztos óvodai számítógépek helyett többet jelentett volna az iskolák elektronikus eszközökkel való kistafírozása. Másrészt a minisztérium költségbecslése is túlzottnak tűnik, hiszen ha mind az ezer iskolába új eszközöket kell venni, az valószínűleg akkor sem került volna iskolánként 2-3 millió forintba.

Az érettségibotrányt eközben továbbra is melegen tartja a politika, igaz, sok újdonság az üggyel kedden a napirend előtti felszólalások közt foglalkozó Országgyűlésben sem hangzott el. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megismételte egy hete tett kijelentését, amely szerint az eset konzekvenciáit azután lehet levonni, hogy befejeződnek az érettségi vizsgák, s az oktatási miniszter is kitartott korábbi elmélete mellett, hogy a tétellopás - mintegy vis maiorként - kizárja a szaktárca felelősségét. Tatai-Tóth András (MSZP) egyenesen terrorcselekményt emlegetett, míg Kuncze Gábor (SZDSZ) azt hangsúlyozta a parlamentben, bár nem állítja, hogy a politikai ellenzék állna a történtek mögött, azt viszont nem zárja ki, hogy a "minél rosszabb, annál jobb" elve alapján a botrány a jobboldalnak kedvez, amely így közelebb érezheti magát az, úgymond, áhított hatalomhoz.