A Fővárosi Bíróság (FB) Péntek László vezette büntetőtanácsa elhalasztotta a döntést az úgynevezett vöröscsillag-perben múlt csütörtökön, a másodfokon eljáró törvényszék ugyanis úgy értékelte, a magyar jog alkalmazása esetleg ellentétes lehet az Európai Unió immár itthon is kötelezően alkalmazandó normáival. Ilyen esetben, ha valóban alaposan feltételezhető a jogszabályi ütközés, annak feloldására egyedül az Európai Bíróság hivatott (lásd A luxembourgi út című írásunkat). A sokkal inkább politikai, mintsem büntetőjogi tétű per így akár évekig elhúzódhat, és kérdés, hová vezethet: Magyarország egyfajta jogtörténeti elsőségéhez az új tagállamok közt vagy kínos szakmai fiaskóhoz.

A vádlott mindenesetre köszöni, jól érzi magát. Az FB előtt Vajnai Attila munkáspárti alelnök úgy jelent meg, hogy ismét vörös csillagot viselt, s azt a tanácselnök határozott felszólítását követően sem vette le, a bírói felhívást határozott hangon utasította vissza. A tárgyalás rendjét megsértő, megzavaró személlyel szemben akár rendbírság is kiszabható, Péntek László azonban nem érezte ennek szükségét, viszont jegyzőkönyvbe vétette a jelvényviselés tényét mint a hatályos büntetőszabályok megsértését. Így, némileg abszurd módon, az ügyészség akár újabb büntetőeljárást indíthat a munkáspárti alelnök ellen, noha az alapeljárást éppen felfüggesztették vele szemben.

"Élvezettel védtem magam a bíróságon" - nyilatkozta a villamosmérnök-közgazdász, de jogi végzettséggel nem rendelkező politikus a HVG-nek, hozzátéve, azért nem akarta, hogy ügyvéd képviselje őt a magyar törvényszékek előtt, mert védekezése legalább annyira alapult politikai, mint jogi okfejtésen. "Politikai érvek pedig kevéssé valók egy ügyvéd szájába" - tette hozzá Vajnai, akinek feltett szándéka volt, hogy a magyarországi jelképvita (HVG, 2004. május 1.) mindenképpen nemzetközi ítélkező fórum elé kerüljön. Igaz, a hasonló, alapvető emberi jogokat érintő kérdések hagyományosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához szoktak kerülni, a luxembourgi testület eddigi működése jellemzően a különböző "gazdasági szabadságjogok" megítéléséhez kapcsolódott, így magyar szakmai körökben némi meglepetést keltett a Péntek-tanács döntése.

A csillagvita nemzetközi fórum elé vitelét a legbiztosabban azzal lehetett volna megelőzni, ha Vajnait felmentik, hisz akkor legfeljebb valamilyen eljárásjogi hibába kapaszkodva próbálkozhatott volna a strasbourgi bíróságnál. A vádhatóság nyilvánvalóan szeretett is volna valamilyen csöndes kompromisszumot elérni, az első fokon kiszabott egyéves próbára bocsátás enyhítését is támogatta volna, például azt, hogy mindössze a valóban súlytalan megrovással szankcionálják a vörös csillag viselését, de a kétségkívül nehéz helyzetben lévő FB végül - a magyar jogtörténetben eddig egyedülálló módon - a luxembourgi bíróság megkeresése mellett döntött. Vajnai mindenesetre az eljárás felfüggesztésének idejére sem akarja "jegelni" vörös csillagos kampányát, támogatást vár az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező, jelvényeikben a magyar jog szerint önkényuralmi jelképnek számító vörös csillagot, sarló-kalapácsot megjelenítő baloldali pártoktól.

Még nem szövegezték meg az uniós bíróságnak küldendő kérdést az FB-n, ám a HVG információja szerint annak hivatkozási alapja újdonságnak számít majd. A magyar ítélőtanács ugyanis közvetlenül az EU június végén elfogadott, de a tagállamok által még nem ratifikált alkotmányára (HVG, 2004. június 26.) és azon belül az alapvető jogok chartájára kíván hivatkozni. Feltehetőleg citálni fogják az alapvető jogokkal foglalkozó 7. szakasz 3. bekezdését ("az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, [...] az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei"), a diszkrimináció elleni 44. szakaszt ("az Unió minden tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárok közötti egyenlőség elvét. Az Unió intézményei valamennyi polgárt ugyanolyan figyelemben részesítenek"), valamint az alapjogi charta gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító előírásait.

A luxembourgi bíróság így jó eséllyel nemcsak az új tagországokból származó első, úgynevezett előzetes döntés iránti indítványt kapja kézhez a Péntek-tanácstól, de az első olyan bírói beadványt is, amely közvetlenül az EU-alkotmányra hivatkozik. Elképzelhető, hogy Luxembourgban élből elutasítják az FB-indítványt, hisz éppen a büntetőjog az a terület, amelyet kevés kivételtől - ilyen tipikusan a pénzügyi bűncselekmények köre - eltekintve nemzeti szabályozás alá tartozónak tekintenek. A magyar bírók hivatkoznak majd ugyan egy korábbi luxembourgi döntésre is, Ian William Cowan esetére (a brit férfi Párizsban bűncselekmény sértettje lett, s noha a francia törvények ilyen esetben saját állampolgáraik és a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára lehetővé tették az állami kárenyhítést, Cowan ebben nem részesülhetett, amit az EU törvényszéke jogellenes diszkriminációnak minősített), de egyes magyar bírósági vezetők még így is aggályosnak tartják kollégáik döntését.

FAHIDI GERGELY