Ha nem hozott már döntést korábban az Európai Bíróság a magyarországi vöröscsillag-ügyhöz hasonló kérdésben, amiből most gyorsan levezetheti az ítéletet, akár két évbe is beletelhet, amíg kimondja a verdiktet az első magyar jogértelmezési beadványra. Erre is csak akkor van esély, ha az EU luxembourgi törvényszéke egyáltalában befogadja az indítványt, amihez a magyar bírónak pontosan meg kell tudni jelölnie, hogy melyik közösségi szabály mely paragrafusának értelmezése felől érdeklődik. Ennek híján - ha például általánosságban teszi fel a kérdést - Luxembourgban elutasítják a keresetet.

Az EU bíróságánál kezdeményezett új eljárások száma jó ideje meghaladja az évi 500-at, az egyidejűleg folyamatban lévő ügyeké pedig már az évi ezerhez közelít, mivel az átlagos átfutási idő fokozatosan nő, az öt évvel ezelőtti 21 hónappal szemben tavaly már a 25 hónapot is meghaladta. A múlt héten érkezett csak meg például az igenlő luxembourgi válasz az osztrák alkotmánybírósághoz arra az általa 2002 májusában feltett kérdésre, miszerint összeegyeztethető-e a nemek egyenlőségére vonatkozó unós szabályozással, hogy az osztrák törvények az elbocsátáskori végkielégítésbe beleszámoltatják a sorkatonai szolgálatban eltöltött időt, a gyermekgondozási szabadságot viszont nem.

Az említett osztrák eset a magyar bíró kérdéséhez hasonlóan úgynevezett előzetes döntés iránti igény: a Luxembourgban kézhez vett ügyek mintegy fele tartozik ebbe a kategóriába, amikor valamely tagállam bírósága - amely az EU-ban az első számú közösségi jogalkalmazói szint - az uniós jog értelmezését kéri az erre kizárólagosan felhatalmazott luxembourgi testülettől, ha a nemzeti joggal való konfliktust gyanít. Ilyen esetben az EU bírósága értesíti a kérdésről a tagállamokat és az uniós intézményeket, amelyek két hónapon belül eljuttathatják írásos véleményüket Luxembourgba, és képviselőik részt vehetnek a következő fázisban sorra kerülő szóbeli meghallgatáson is. A bíróság ítélete ilyen típusú ügyben nemcsak a beadványt tevő tagállami bíróságra nézve kötelező, hanem az összes többire is.

Ami a vöröscsillag-ügyet illeti, kérdéses, hogy miként értelmezi majd a bíróság az új uniós alkotmányba beiktatott alapvető jogok chartáját. Szakértők szerint ugyanis az eset - ha egyáltalán valahová - leginkább ebbe illik majd, ám ahhoz az EU-alkotmányt előbb még mind a 25 tagállamnak ratifikálnia kell. A bővítés után immár 25 tagú luxembourgi törvényszék ezt az ügyet egyébként feltehetőleg ötfős bírói tanács hatáskörébe utalná, a legalább 15 tagú nagytanács és a teljes bírói kar ugyanis csak a legritkább esetekben ül össze. A kivételes alkalmak egyikének számított június 28-a, amikor a teljes, vörös talárba öltözött testület - így Juhász Endre magyar bíró is - felsorakozott, hogy fogadja az Európai Bizottság 10 új tagja, köztük Balázs Péter eskütételét.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL