Ovid a Fekete Tengernél egy napon

Orpheusz fiatal sarját látta meg éppen,

Ki lelke szép hevületében

Dalt s verset űzve ott üzekedett bizony.

E vágyat az Istenek megáldták,

Oly fiuk született, mint ők, érdemteli.

E fiú ön. Tehát szüleit ismeri,

S úri címei garmadáját.

A HVG kérésére fordította: Lackfi János elte egyetemi könyvtár