A vállalkozók támogatásával foglalkozó több tucat szervezet megszüntetése, illetve a Magyar Fejlesztési Bankba (MFB) való beolvasztása ujjgyakorlat azokhoz a reformintézkedésekhez képest, amelyeket a mostani koalíció tervez újraválasztása esetére - állítják a változásokat vezénylő Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM). A minden szegletében optimizmust sugárzó hivatalban tényként kezelik, hogy májustól már jóval nagyobb háttérintézményi összevonásokra is lehet számítani a minisztériumokat érintő átszervezések nyomán.

A racionalizálások elindítása, illetve meghirdetése ugyan több száz, állását féltő szavazót is hozhat az ellenzéknek, de a jelek szerint a GKM-ben nem tartanak attól, hogy az intézményi reform rontaná a koalíció újraválasztásának esélyeit. Nem kizárt persze, hogy éppen ezért hagyják az új kormányzati ciklusra a vállalkozói támogatási rend lényegi átalakítását. Különben a tárca vezetőjének a következő hetekre éppen elegendő munkát ad az MFB átalakítása kapcsán néhány megszüntetésre vagy beolvasztásra kijelölt - eddig más tárca által felügyelt intézmény - megismerése. A puccsszerű gyorsasággal hozott döntés előtt - amit Kóka János gazdasági miniszter Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Veres János pénzügyminiszterrel együtt főzött ki - az érintettek nem is sejtették a változásokat, a szűk csapatba csak az MFB első számú vezetőit vonták be. A titkolódzást azzal indokolták, hogy a gazdasági tárca egyetlen rohammal, megfelelő politikai és közigazgatási támogatás birtokában akarta bevenni a reform lehetséges ellenzőinek várát. Korábban ugyanis a GKM kudarcot vallott, amikor maga kezdeményezte más tárcáknál néhány közhasznú társaság átvételét, mivel a tulajdonosok ragaszkodtak cégeikhez.

"Most végre teljes körűvé válik az, amit annak idején magam kezdtem el, hogy ne lehessen az állami tehén tőgyét különböző csöcsökön keresztül leszívni" - osztotta meg véleményét a HVG-vel az átalakításról Csillag István volt gazdasági miniszter, jelenleg az Eximbank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) elnöke. Ez utóbbi intézményekben például maga vezényelte le az MFB tulajdonszerzését, s a kockázatitőke-kihelyezéssel foglalkozó Corvinus Rt. és alapkezelője is Csillag alatt került az MFB-csoporthoz. Kísérletet tett a regionális fejlesztési társaságok és azok holdingszervezete bevonására is, de ez annak idején kellő politikai támogatottság híján - a HVG információi szerint Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) területfejlesztési politikai államtitkárának ellenállása miatt - megbukott.

Az erős politikai hátország kétségtelenül kulcskérdése a tervezett átalakításoknak, hiszen több, vállalkozói támogatásokkal foglalkozó intézmény a MEH cégbirodalmához tartozik, s az éppen regnáló kormány politikai bizalmasainak kínál - olykor pénzosztogatásra is felhasználható - zsíros állásokat (HVG, 2003. április 19). Nem lesz azonban könnyű leküzdeni azoknak az állami társaságoknak az ellenállását sem, ahol a vezetők inkább vállalják a piaci megméretést, mint a beolvasztást. A Kolber István tárca nélküli miniszter tulajdonosi felügyelete alá tartozó VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. menedzsmentje már gyűjti is ehhez az érveket, s van is néhány adu a tarsolyukban. "A VÁTI nem foglalkozik vállalkozásfejlesztési programokkal, ügyfeleink 90 százaléka önkormányzat vagy nonprofit cég, így az sem világos, hogyan kerültünk a képbe" - mondta a HVG-nek Csanádi Ágnes vezérigazgató. Az uniós területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős szervezetnél úgy tartják, ez a helyzet a jövőben sem változik meg, ugyanis a 2007-ben induló újabb regionális programok sem a vállalkozóknak szólnak.

Csanádi is egyetért azonban az átalakítással, ha annak tétje az állam kivonulása. Elmondása szerint a VÁTI már most is vállalatszerűen működik, mérik dolgozóik teljesítményét, szabályozták a folyamatokat, megszerezték a szabványok szerinti működést tanúsító ISO minősítést, s az Európai Bizottság is auditálta működésüket. A vezérigazgató szerint Kelet-Közép-Európában a VÁTI a legnagyobb programvégrehajtó intézmény, s akkora számban tud felmutatni referenciát, hogy eséllyel indul uniós nemzetközi közbeszerzési eljárásokon is. A közhasznú társaságok tervezett összevonásával elsikkadnak az eredmények, viszont egy lépcsőzetes privatizáció után vezetőinek reményei szerint magáncégként is megállnák a helyüket. Csanádi szerint nem szükségszerű állami kézben tartani ezt a tevékenységet, amit Nyugat-Európában is többnyire privát cégek látnak el.

Az intézményi reform önmagában nem oldja meg a kis- és középvállalkozói kör problémáit, sokkal fontosabbak a megfelelő programok - véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Csakhogy a tavaly év végén bejelentett új kedvezmények egyelőre váratnak magukra. Az elhúzódó egyeztetések miatt alig van esély például arra, hogy a Széchenyi-kártya maximális hitelkeretét belátható időn belül 10 millióról 25 millió forintra emeljék, holott ezt a mézesmadzagot már novemberben elhúzták a kisvállalkozások előtt. Vállalkozói érdekképviseletek tartanak attól is, hogy a Sikeres Magyarországért hitelprogramon belül eddig elsősorban a nagyvállalati kihelyezések menedzselésében jeleskedő MFB-nek túl nagy falat lesz a teljes kis- és középvállalkozói kör befogadása. Talán ezzel is magyarázható, hogy az MFB ranglétráján egyre lejjebb haladva a HVG információi szerint is egyre kevesebb derűlátással és több kétséggel fogadják az új feladatokat.

PAPP EMÍLIA