Kóka János: "Forradalmat akarok!"
A vállalkozók támogatási rendszerének múlt héten bejelentett átalakítása során több intézmény bezárását tervezi a kormány, ami miatt már sok helyen áll a bál. Kóka János gazdasági miniszter szerint a vízfejeket meg kell szüntetni.
HVG: Jó reklámfogás a vállalkozói támogatások egyablakos folyósításának meghirdetése, de mi garantálja, hogy valóban egyszerűbbé és olcsóbbá válik a folyamat, ha minden eszközt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) alá nyomnak be?
K. J.: Amikor összevonattam a közúthálózat fenntartását és fejlesztését végző megyei közhasznú társaságokat, 3 milliárd forintot spóroltunk meg egy év alatt, ebből néhány százmilliót közvetlenül azzal, hogy megszűntek a 19 kht élén álló, összesen több mint száz tagot számláló felügyelőbizottságok. Miközben a vízfej kisebb lett, a szervezetátalakítás után létrejött Magyar Közút Kht. több útmérnököt és útkarbantartó munkást tud foglalkoztatni, tehát többet lehet költeni az alapfeladatra. Ugyanez vezérel most is, ráadásul - ha lehet - spóroljunk meg milliárdokat.
HVG: Eddig csak százmilliókról beszélt.
K. J.: Most, hogy kezdem megismerni a terv által érintett cégeket, látom, hogy működési költségük egyenként több milliárd forintra rúg. Nem tartom kizártnak, hogy csak ezen a téren több mint egymilliárd forint megtakarítással jár majd az egyszerűsítés. A gazdasági tárcánál 2005-ről 2006-ra 10 milliárd forinttal csökkentettem a költségeket, háttérintézmények összevonásával, kisebb vezetői apparátussal. A minisztériumban ma 20 százalékkal kevesebb ember dolgozik. A vállalkozástámogatás esetében is ez volt az első célom, a másik az, hogy a támogatás, a hitel- és tőkeközvetítés valamennyi intézménye egységes felügyelet alá kerüljön, egységes tulajdonná váljon. Ma egy nagyvárosban a vállalkozó hat-nyolc helyre is bemehet támogatásért, tőkejuttatásért, de nem tudja, hogy igazán hol kellene kezdenie. Ehelyett a saját intézményrendszerünket állítanánk az ügyfelek szolgálatába. Továbbá mindenütt ott vannak a kereskedelmi bankok, ennél nincs hatékonyabb szervezet az ügyfelek eléréséhez, ráadásul a vállalkozó folyószámlaügyekben folyamatosan kapcsolatban van velük.
HVG: Tehát nem új vállalkozói bankról lenne szó?
K. J.: Nem. Az MFB háttérintézmény marad, a támogatásközvetítés folyamatát pedig alapvetően megváltoztatjuk. Nem is akárhogy. Forradalmat akarok! Azt, hogy az európai uniós pályázatoknál totálisan rúgjunk fel minden jelenlegi reflexet. Ma behozza valaki a hatszáz kilónyi papírját, majd hetekig ülünk rajta. Az ügyfelet ugráltatjuk. Ez nem jó. Küldhesse be mindenki elektronikusan a pályázatát, elbíráljuk, és ha nyert, akkor hozza be a papírjait. Gyorsan, bürokráciamentesen, s ennek működnie kell 2007. január 1-jétől. Már dolgozunk az egyszerűsítésen, az ehhez szükséges informatikai rendszeren. A cél, hogy leépítsük azt a vízfejet, ami minden rendszerben tele van politikai kinevezettekkel.
HVG: A tervek hallatán nyilván beindul a lobbizás, mindenki kapaszkodik majd a székébe, ráadásul fennáll a veszélye annak is, hogy emiatt fél évig leáll a munka, senki nem csinál majd semmit. Ez ellen mit tud tenni?
K. J.: Nem csak elutasítással találkozom - bár van, ahol döbbenetes az apparátusi ellentartás -, több helyen támogatnak. A kht-k összeolvasztása a vezetők számát csökkenti - akik nyilvánvalóan nem lelkesednek -, nem a szakemberekét és a támogatásközvetítőkét. De ezt az ellenállást ugyanúgy le lehet majd küzdeni, mint ahogy tettük az útigazgatás esetében. Azt pedig biztosítjuk, hogy a vállalkozók számára ne okozzon problémát az átalakítás, hiszen a konkrét ügyintézésben részt vevő dolgozók semmit sem fognak észrevenni. Nekik teljesen mindegy, hogy a főosztályvezetőjük éppen melyik tulajdonoshoz tartozik. Magyarországon tizenöt éve minden reformot az akasztott meg, hogy azt mondták, "nem lehet megcsinálni, bonyolult, megáll a munka, sok pénzbe kerül, bele se kezdjünk". Szakadjunk már el ettől a szellemiségtől!
HVG: Mit lehet ebből a tervből véghezvinni a választásokig?
K. J.: Az érintett kht-k fölött gyorsan át lehet venni a tulajdonosi irányítást. A kormány rábólintott az átalakításra, a miniszterelnök úgy rendelkezett, hogy a ma még más tárcánál lévő támogatásközvetítők, kht-k, ügynökségek a gazdasági tárca alá kerüljenek. Később az átalakításokhoz szükség lesz például az MFB-ről szóló törvény módosítására is, ami viszont már csak a következő ciklusban lehetséges.
HVG: Az átalakítás után egyszerűsíthetnék a támogatásokat is, növelni kellene az alanyi jogon járó támogatások arányát, ami csökkenti a korrupciót. Miért ne segíthetné az állam a 10-50 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozók beruházási hitelét egységes kamatkedvezménnyel vagy garanciával?
K. J.: Ez is a cél. Az átalakítás után világosabb lesz, hogy a költségvetésből mennyit lehet a kis- és közepes vállalkozásoknak juttatni, s mi a leghatékonyabb megoldás. Olyan vállalkozásfejlesztési programra gondolok, ahol a megmaradó vissza nem térítendő támogatási lehetőségeken túl ezek többszörösére rúgó visszatérítendő támogatások lesznek hitel-, tőke- és garanciaprogramok formájában. Tehát a második nemzeti fejlesztési tervben egy kalap alá kell venni az uniós és az egyéb állami forrásokból megvalósuló támogatások közvetítését. A vállalkozónak teljesen mindegy, hogy az EU támogatja vagy a magyar költségvetés, ő csupán kedvezményes feltételeket szeretne.
