Az állampapírok nagyon könnyen hozzáférhetők, még a kis falvakban is. A Magyar Posta hálózata árulja a Kincstári Takarékjegy nevű, egy- vagy kétéves lejáratú papírt 10 ezer forintos címletekben. Ezek június végi 320 milliárd forintos állománya meglepően nagy annak fényében, hogy a rövid távú állampapírral, az úgynevezett diszkontkincstárjeggyel magasabb hozamot érhet el a befektető, ráadásul az lejárat előtt is jól eladható. A takarékjegy viszont sokban hasonlít egy lekötött bankbetétre, amelynél akár a teljes hozamot elveszíti a befektető, ha sürgősen pénzre van szüksége, s ezért a lejárat előtt kénytelen visszaváltani. A takarékjegy egyébként is csupán évi 9,5 százalékot ígér, míg diszkontkincstárjeggyel több mint 10,5 százalék érhető el.

A kincstárjegyek és az államkötvények a bankokon, takarékszövetkezeteken, értékpapír-kereskedő cégeken keresztül szerezhetőek be. A kibocsátásokat szervező Államadósság-kezelő Központtól (ÁKK) közvetlenül csupán 11 pénzintézet - az úgynevezett elsődleges forgalmazók - vásárolhat állampapírt. A Magyar Államkincstár és az elsődleges forgalmazók közül négyen (OTP Bank Rt., CIB Bank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Takarékbank Rt.) árulnak kamatozó kincstárjegyet, amelynek piaci a hozama, vagyis együtt mozog a diszkontkincstárjegyekével, és a futamidő vége előtt kiszálló befektető sem veszíti el az időarányos hozamot. A magas hozam alapján a most (pontosabban június végén) 287 milliárd forintos kamatozó kincstárjegyállomány akár alacsonynak is nevezhető. A kisbefektetőket talán visszatartja a takarékjegynél jobb hozamú állampapírok megvásárlásától, hogy ehhez értékpapírszámlát kellene fenntartaniuk egy bankban vagy takarékszövetkezetben (esetleg brókercégnél), s ennek díja jellemzően évi 3-5 ezer forint. Az Államkincstárnál közvetlenül vásárolva azonban ezt is megtakaríthatják: e szervezet - melynek fővárosi és megyei kirendeltségei vannak - ingyen vezet számlát a náluk vásárló lakosoknak.

A 11 elsődleges állampapír-forgalmazó mindegyike köteles mindig megvásárolni az állampapír-aukciókon kibocsátott mennyiség legalább 3 százalékát, valamint folyamatosan árat jegyezni a papírokra, azaz - annak érdekében, hogy bárki bármikor eladhassa állampapírját - vételi és eladási ajánlatot közzétenni. Az összes többi bank és brókercég csak az elsődleges forgalmazóktól vett papírokkal kereskedik. Ezek lehetnek diszkontkincstárjegyek, amelyek kamatot nem fizetnek, de a vásárláskori áruk éppen a futamidőre járó kamat összegével alacsonyabb a lejáratkor visszakapott névértéknél, s lejáratuk három, hat vagy 12 hónap. A magyar államkötvényeket ezzel szemben három, öt, tíz és 15 évre bocsátják ki, s előre rögzítik az állam által évente fizetendő kamat nagyságát. Ha ennél éppen magasabb a piaci kamat, akkor (a következő kamatfizetés idejét, a kamattartalmat is tekintetbe véve mindig a névértéktől eltérően, de) leszállított áron kereskednek velük, ha pedig alacsonyabb, akkor felárral.

Kincstárjegyet főként a belföldi háztartások és vállalatok tartanak, a teljes állomány 44, illetve 12 százalékát - derül ki az ÁKK statisztikáiból. A többi megoszlik a bankok, befektetési alapok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, illetve külföldiek közt. Az ÁKK egy év alatt közel háromszor több diszkontkincstárjegyet bocsát ki, mint kötvényt, ám a kincstárjegyek gyorsan ki is kerülnek a forgalomból. Jelenleg 2400 milliárd forintnyi kincstárjegy van a befektetőknél, míg a magyar államkötvények mennyisége 6100 milliárd forint.

A kötvények 38 százalékát külföldiek tartják, 23-23 százalék van a bankok és a biztosítók kezében, a lakosság csupán 5, míg a befektetési alapok 4 százalékot birtokolnak. A kibocsátott teljes állampapír-mennyiség 88 százaléka elsődleges forgalmazókon keresztül kerül a piacra (a többit az Államkincstár fiókjaiban adják el, illetve a takarékjegyeket a postákon). A takarékjegyekből nincs másodlagos forgalom, míg a kincstárjegyek és az államkötvények átlagosan napi közel 50 milliárd forintos értékben cserélnek gazdát a másodlagos forgalomban. A főleg a lakosságot kiszolgáló OTP-csoport forgalmazza a legtöbb diszkontkincstárjegyet, a külföldiek és az intézményi befektetők célpontját jelentő államkötvények aukciós forgalmát pedig az ING Bank Rt. vezeti, erős biztosítós háttere és a külföldi befektetőkkel ápolt kiemelkedően jó kapcsolatai miatt.