Kedden nyitottak vitát a honatyák a lakásmaffia tevékenységét feltárni hivatott parlamenti albizottság indítványairól. A mindössze hatfős - és kivételesen a különböző pártállású tagok egyetértésével munkálkodó - albizottság olyan, még az idén végrehajtandó kormányzati teendőkre nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek, amelyektől a gyanútlan polgárokat lakásuktól megfosztó bűncselekmények visszaszorulását várja. A bizottság javasolja például az ingatlan-nyilvántartás átalakítását (lásd Árverés, átverés című írásunkat), módosíttatná az önkormányzatok helyi lakásrendeleteit, szigoríttatná a végrehajtási és árverési szabályokat, az ügyvédek, közjegyzők feletti kontrollt, valamint kezdeményezi a lakásmaffia áldozatainak állami felkarolását. Javaslatait részletes tanulmánnyal alapozta meg a hat honatya, amelyben utalt arra is, "néhány egyedi ügyben - függetlenül az úgynevezett lakásmaffia tevékenységétől - felmerült egyes pénzintézetek jelzálog-hitelezési gyakorlatának hibája..."

Összecseng ezzel Lenkovics Barnabásnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának múlt heti sajtóközleménye, amelyben a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményébe ütközőnek minősítette a magyar bankok jelzálog-hitelezési gyakorlatát. A biztos részletes jelentést készített a témáról. Arra a Budapesti Rendőr-főkapitányság lakásmaffiaügyekben eljáró - s az országban egyetlen - speciális részlege, a Kaptár-csoport sem talált ugyan bizonyítékot, hogy a bankok összejátszottak volna a bűnözőkkel, de tény: az országgyűlési biztos által feltárt esetek megkönnyítik a csalók dolgát. Lenkovics azt a banki hozzáállást marasztalta el, amikor a pénzintézetek a valós piaci árnál aránytalanul kisebb értéken számítják be a kölcsön fedezeteként szolgáló lakást, s ha az adós netán nem tud fizetni, ezen az alacsony áron adják el az ingatlant. A biztos szerint a bank akkor jár el tisztességesen, ha független értékbecslőt bíz meg, s az ingatlan így megállapított értékének minimum a 70 százalékát számítja be a hitel fedezeteként.

Jelentésében az ombudsman kiemelte például a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) általa helytelennek tartott hitelezési gyakorlatát. A vizsgált ügyekben a bank nem jelzálog-, hanem vételi jogot jegyzett be adósa ingatlanára, így amikor az ügyfél nem tudott fizetni, a hitelintézet irreálisan alacsony áron eladta a lakást, s erről csak utólag értesítette a sértettet. Az egyik esetben a vevő a két magánszemély tulajdonában álló budapesti Welting Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt. A 2003-ban alakult cég egyik tulajdonosa, Kovács Gábor korábban a Rózsa 55 Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője volt, ez utóbbi cég egyik felügyelőbizottsági tagja pedig az a Czárán István ügyvéd, aki korábban az engedély nélkül lakásvásárlási kölcsönöket nyújtó, az ügyfelei által befizetett előlegeket eltüntető, Pannongen nevezetű cég vitás ügyeit intézte (HVG, 2000. augusztus 26.).

Mint Döhrmann Gábor százados, a Kaptár-csoport helyettes vezetője a HVG-nek elmondta: a lakásmaffia egyik bevált módszere, hogy hamis személyi igazolvánnyal eladnak egy éppen lakatlan ingatlant, vagy hitelt vesznek fel rá - ily módon a bankok gyakran válnak akaratlanul is a lakásmaffia segítőtársaivá. Akadt azonban már példa arra is, hogy a bank adta le a drótot a Kaptárnak, rájöttek ugyanis, hogy az elvileg több tízmilliós ingatlant tulajdonló, mégis zavartan viselkedő, rá nem illő öltönyben megjelenő adósjelölt hamis papírokkal ellátott hajléktalan.

A lakásokkal csalók egyik legkedveltebb terepe az olcsó önkormányzati bérlakások megszerzése. Az országgyűlési albizottság - amelynek elnöke, Devánszkiné Molnár Katalin korábban a XVII. kerület polgármestere volt - kiemelten foglalkozott az ilyen típusú visszaélésekkel. Mivel a bérlő a forgalmi érték 10-40 százalékán megveheti a lakást, a "maffiózók" kifizetik az eladósodott bérlő hátralékait, adnak neki pénzt a vételárra, azzal a feltétellel, hogy a lakást azonnal továbbadja nekik. A másik módszer - tájékoztatta a HVG-t Nagyné Abonyi Katalin, a XV. kerületi önkormányzat lakásügyi osztályvezetője -, hogy csereszerződést kötnek az eladósodott bérlővel, akit úgy csapnak be, hogy vidéki, mások által is lakott ingatlant ajánlanak fel neki. A bérlő egyébként - hangsúlyozta - az önkormányzat beleegyezése nélkül nem köthet csereszerződést, a bérleti jogot pedig egyáltalán nem adhatja el.

"A lakásmaffia valójában nem maffia, országos szervezettségről nem beszélhetünk, csak egymástól elkülönülten működő csoportokról" - oszlatta el az ezzel kapcsolatos tévhitet Döhrmann százados. A 2001-ben alakult Kaptár-csoporthoz eddig 650 feljelentés érkezett, ebből 550 ügyben nyomoztak, s mintegy kilencvenben indítványoztak vádemelést. Most éppen 68 eseten dolgoznak - tájékoztatott a nyomozótiszt. A legsúlyosabb jogerős ítéletet, tízéves börtönbüntetést ilyen ügyben a Fővárosi Bíróság (FB) szabott ki egy XVII. kerületben garázdálkodó csalóra. Az efféle bűncselekmények a rendszerváltás után harapóztak el, s kezdetben elsősorban törvénytelen uzsorakölcsönökkel kapcsolódtak össze. A lakástulajdonosok kijátszásában ügyvédek, közjegyzők is részt vettek, akik vagy bűnsegédek voltak, vagy egyszerűen csak nem győződtek meg arról, hogy az ügyfél tisztában volt-e azzal, mit írt alá. A szabályos, mindkét fél által szignált szerződéseket pedig utólag szinte lehetetlen semmissé nyilváníttatni a bíróságokon.

Az egyik első bűnbandát Angyalföldön fülelték le 2000-ben: a jelenleg bíróság előtt álló Zelei Zoltán és Previz Zoltán arra vettek rá lakástulajdonosokat, hogy pénzért ajánlják fel lakásukat hitelfedezetként általuk nem is ismert adósoknak. A régebben más bűncselekményeket is elkövető Zelei ügyvédje a III. kerületben korábban szocialista képviselő Papp Ferenc, akit utóbb épp a lakásmaffia kiszolgálása miatt tartóztattak le (HVG, 2000. november 18.). Zelei és bűntársai csalták tőrbe még a kilencvenes évek közepén az azóta is anyja szükséglakásában élő Török-Szabó Erzsébetet, aki a lakásmaffia körülbelül hétszáz-nyolcszáz ismert áldozatának az érdekeit képviselő Sors-Társak Egyesület vezetője (az elnöknő szerint legalább 3 ezer ember vált bűncselekmény miatt hajléktalanná, de többségük fél adatokat adni az egyesületnek). Török-Szabó Erzsébet a barátnőjét segítette ki, amikor 100 négyzetméteres, 3,5 millió forintért vett pesti lakását kínálta fel egy 2 millió forintos kölcsön fedezeteként. Nem is sejtette, hogy Gönczöl Judit közjegyző jelenlétében adásvételi szerződést ír alá, s az uzsorások végrehajtással kilakoltatták.

A ma is közjegyzőként dolgozó Gönczöl Judit a banda több hasonló ügyletében működött közre, ám az Ügyészségi Nyomozóhivatal nem talált elegendő bizonyítékot ellene, azóta pedig a régi ügyek elévültek. Más közjegyzők érintettségéről nem tudni, ügyvédekéről viszont igen. Az FB most tárgyalja az önkormányzati bérlakásokra szakosodott Huszár Tibor és ügyvéd segítője, Járányi Ágnes Csilla büntetőperét. Az átmenetileg előzetesben tartott Huszár korábbi Ingatlanforgalmazó '99 Bt. nevű cége, amely a vádirat szerint az emberek megtévesztésének egyik "kelléke" volt, ma Főnix Ingatlan Stúdió 89 néven családi cégként tovább működik. Felmentette viszont az FB április végi jogerős ítéletében az első fokon még felfüggesztett börtönbüntetést kapott Rost Sándor ügyvédet, aki a korábbi vád szerint bűnsegédként működött közre abban, hogy korlátozottan cselekvőképes embereket foszthassanak meg a lakásuktól.

FAHIDI GERGELY, GYENIS ÁGNES