A végrehajtók szakmai szervezete - mint Krejniker Miklós elnök a HVG-nek elmondta - az ingatlanforgalom fokozott biztonsága érdekében egy fontos lépést kormányzati felszólítás nélkül, saját kezdeményezésére és költségére megtett: múlt hétfőtől az úgynevezett árverési jegyzőkönyveket biztonsági, vízjeles papíron rögzítik, s az ország 197 önálló bírósági végrehajtója az ügyvédekhez hasonlóan úgynevezett szárazbélyegzőt is köteles lesz használni. Az új, a kamarának milliós nagyságrendű kiadást jelentő intézkedést az indokolta, hogy a lakásmaffia számára elméletileg jó lehetőség tulajdonjogot szerezni úgy, hogy a földhivatalokhoz hamis árverési jegyzőkönyveket nyújtanak be. Az ingatlanforgalom biztonsága érdekében a végrehajtók a számítástechnikára is támaszkodni kívánnak, céljuk, hogy számítógépes nyilvántartásba kerüljenek minden ingatlanárverés adatai.

Az árverés a hagyományos adásvétellel szemben úgynevezett eredeti szerzésmódnak számít, a korábbi széljegyektől, szerződésektől függetlenül az új tulajdonos a leütési ár kifizetésével teljesen tehermentes ingatlanhoz jut. A korábbi jogosultak, például hitelezők csak az árverés során befolyt összegből juthatnak a követelésükhöz, igényüket jelezték a végrehajtónak. Az ingatlan kikiáltási árát a végrehajtó határozza meg úgy, hogy az alapvetően a piaci értéket tükrözze, de ezt az árverést kérő hitelező és az azt elszenvedő adós is megtámadhatja a bíróság előtt; ilyen esetben a törvényszék igazságügyi szakértőt bíz meg a kontrollal. Az árverésen a kikiáltási ár 70 százaléka alá nem lehet lemenni. A parlamenti lakásmaffia-albizottság azonban - amely jelentésében leszögezte, hogy a szakmai kamarák közül egyedül a végrehajtóké nem működött együtt vele - azt szeretné elérni, hogy az árveréseket semleges környezetben, kifejezetten erre a célra szóló árverezőcsarnokban tartsák a jövőben. Ha az árverések nagyobb nyilvánosságot kapnának, és azokon több vevő jelenne meg - vélik a bizottság tagjai -, csökkenne annak a veszélye, hogy az ingatlant elkótyavetyéljék.

Az ingatlanokkal kapcsolatos bűnesetek visszaszorításában a legfontosabb a naprakész és megkérdőjelezhetetlen ingatlan-nyilvántartás lenne. Mint Hankó Faragó Miklós, az IM politikai államtitkára a HVG-nek elmondta: az IM szeretné az 1973 előtti magyar helyzetet visszaállítani, amikor a földhivatalok az igazságügy részeként működtek, s így a most a földművelésügyi tárca felügyelete alatt álló földhivataloktól ismét a bíróságokhoz delegálná az ingatlan-nyilvántartást (abban bízva például, hogy a bíráknak jobban feltűnnek a gyanús esetek).

Az IM állítólag csak akkor venné át a 116 körzeti, 19 megyei és a fővárosi földhivatalt, ha nem lenne hátralékuk, márpedig az ebben élen járó Budapesten akadnak nyolc-kilenc éves, még elintézetlen széljegyként szereplő kérelmek is. Sándor József, a Fővárosi Kerületek Földhivatalának helyettes vezetője azt ígéri, mostani 60 ezer darabos hátralékukat június végére a felére csökkentik. A szakember szerint ma már hat-nyolc óra alatt széljegyre veszik a változásokat, s a tulajdoni lap aktuális adatai a számítástechnikai adatbázisból pénzért lekérhetők. Ez paradox módon a lakásmaffiának is jó, ha gyorsan akar lépni, például továbbadni a csalárd módon megszerzett lakást. A parlamenti albizottság javasolná az úgynevezett jogerősítési záradék bevezetését, ami azt jelenti, hogy a tulajdoni lapon látható lenne, ha egy határozat még nem jogerős.

Azzal mindenki egyetért, hogy a földhivataloknál - akárcsak a cégbíróságon - azonnal iktatószámot kellene kapniuk az ügyeknek, hogy a későbbiekben egyértelmű legyen a változtatási kérelmek sorrendje.