Minden idők legnagyobb értékű bankügyletére készül az első számú olasz pénzintézet, az UniCredit, amely május végétől 16 milliárd euró értékű fúzióról tárgyal német riválisával, az évek óta pénzügyi gondokkal küszködő Hypo-Vereinsbankkal (HVB). Az eddigi európai fúziós csúcsot a spanyol Banco Santander Central Hispano (BSCH) tartotta, amely tavaly 13 milliárd eurót adott az elsősorban jelzálog-hitelezéssel foglalkozó brit Abbey Nationalért. A most kibontakozóban lévő ügylet azonban nem csupán értéke miatt unikum, hanem azért is, mert első ízben kerülhet nagy német pénzintézet külföldi tulajdonba.

A tárgyalások tényét mindkét bank megerősítette, ám fontosnak tartotta azt is megjegyezni, az egyeztetések elhúzódhatnak, a hivatalos bejelentésre akár őszig is várni kell. Jól értesült elemzők azonban tudni vélik, hogy a két társaság vezetői nagy vonalakban megállapodtak, és már csak néhány részlet kidolgozása van hátra, a fúzió létrejöttéről szóló hivatalos bejelentésre akár június végén is sor kerülhet. Az ügylet eredetileg felvásárlásnak indult, az olasz Il Sole 24 Ore gazdasági napilap szerint azonban időközben fúzióvá alakult. Az UniCredit csak a - 18 százalékkal a müncheni HVB legnagyobb egyéni részvényesének számító - Münich Re viszontbiztosítót fizeti ki készpénzben, a többi tulajdonosnak saját részvényeiből kínál fel.

HVG

Az ügylet révén létrejövő, 733 milliárd eurós mérlegfőösszegű új pénzintézet az európai ranglista 9. helyére rukkol elő (a HVB jelenleg a 13., az UniCredit a 23. helyen áll). Mérlegfőösszeg tekintetében a HVB jóval nagyobb vevőjénél, 467 milliárd eurós "teljesítménye" majdnem a kétszerese az Unicrediténak, ám ez utóbbi jelenlegi majd 27 milliárd eurós piaci értékével közel a dupláját éri, mint kiszemeltje. Nem véletlen, hogy a befektetők jóval többre értékelik az olasz pénzintézetet: tavaly 2,1 milliárd, az idei első negyedévben pedig 690 millió eurós adózás utáni nyereséget ért el. Ezzel szemben a HVB az utóbbi három évben veszteségre veszteséget halmozott: a ráfizetés tavaly 2,3 milliárd euró volt.

Európában legnagyobb, mintegy 15 milliárd eurónyi és egyben a legrosszabb összetételű kinnlevőségét halmozta fel az utóbbi években a HVB, amit részben ingatlanbefektetéseinek, részben a német gazdasági dekonjunktúrának tulajdonítanak. Karcsúsítással, követeléseinek és üzletrészeinek - köztük két éve az ékkövének számító Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) 22,5 százalékának - eladásával sikerült végül elérnie, hogy az idei első negyedévet már 336 millió eurós nyereséggel zárta.

Elemzők egyöntetűen egyetértenek abban, hogy az olasz pénzintézet érdeklődését nem is annyira maga a HVB, mint inkább az annak 77,5 százalékig még mindig a tulajdonában lévő, kiterjedt kelet-közép-európai érdekeltségekkel rendelkező osztrák BA-CA keltette fel. A térségben szintén komoly hídfőállásokat kiépítő UniCredit - a BA-CA-val kiegészülve - a térség vezető pénzintézeteinek élbolyába kerülhet. Az osztrák pénzintézet 988 fiókból álló keleti érdekeltségeinek mérlegfőösszege 32 milliárd euró, ehhez jön még a HVB 3 milliárdja, amit az UniCredit 1287 fiókot jelentő 30 milliárddal egészít ki. A jelenleg Lengyelországban, Bulgáriában és Horvátországban piacvezetőnek számító olasz bank a fúzió révén közel 10 millió "keleti" ügyfelet mondhatna a magáénak. Arról nem is szólva, hogy a HVB legnyereségesebb része éppen a BA-CA: tavaly 836 millió euró nettó profitot hozott a HVB-csoport konyhájára. Elemzők az idén 1 milliárd eurós rekordprofitra számítanak, miután a nyereség az első negyedévben 68 százalékkal emelkedett.

Az UniCreditnek nem a HVB az első betörési kísérlete a német piacra. 2001-ben már próbálkozott, ám lemaradt a Commerzbankról, amelynek az eladása akkor végül meg is hiúsult. A mostani ügylet kapcsán a Commerzbank megvétele ismét napirendre került, a frankfurti bankóriásra ezúttal a Deutsche Bank mellett több európai riválisa - köztük két francia, a BNP Paribas és a Société Générale - is szemet vetett. A Commerzbank vezetői azonban egyelőre határozottan cáfolják, hogy bármiféle felvásárlási tárgyalások folynának. Elemzők szerint azonban a bankvezérek csak kivárnak, arra számítva, hogy a pénzügyi helyzet javulásával magasabb vételárat érhetnek el. A német pénzintézetek iránti látványos érdeklődés is jelzi: a versenytársak úgy látják, a dekonjunktúra és a rossz hitelállomány következtében leszálló ágba került német bankszektor kezd magához térni, ezért most érdemes befektetni ezen a piacon.

HVG

Nem csak a német bankpiacon indítottak támadást a külföldi riválisok az utóbbi hónapokban. Az eddig bevehetetlennek bizonyult olasz bankszektor is célkeresztbe került, ahol a pénzintézetek felügyeletét ellátó jegybank kormányzójának, Antonio Faziónak áldásos tevékenysége folytán a külföldiek mindmáig nem juthattak 15 százaléknál nagyobb részesedéshez egy bankban. Két pénzintézet megszerzésére már lépéseket is tettek, ám eddig sikertelenül: a spanyol Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) a hatodik legnagyobb olasz Banca Nazionale del Lavorót (BNL), a holland ABN Amro pedig a Banca Antonvenetát (BA) szeretné bekebelezni. Egyes hírek szerint mások is startra készen állnak; a francia Crédit Agricole a Banca Intesát, a spanyol BSCH pedig a Sanpaolo IMI-t nézte ki magának. Az UniCredit-HVB ügylet létrejötte elemzők szerint azonban komoly dilemma elé állíthatja a jegybank kormányzóját, elvégre milyen alapon állít akadályt a külföldiek olaszországi terjeszkedése elé, ha az olasz pénzintézetek ugyanezzel próbálkoznak külföldön.

Az európai bankok külföldi terjeszkedésének - a korábbi évek megtorpanása után - az adott lendületet, hogy tavaly látványosan javultak eredményeik, és a trend az idén is folytatódik. A folyamatot az is ösztönzi, hogy mind nyilvánvalóbb: a növekedéshez a hazai piacok már szűkösek. Az országhatárokon átívelő összeolvadásokat az Európai Bizottság is pártolja, olyannyira, hogy nemrég felvetődött: készüljön javaslat a tagállamok bankszektorában meglévő akadályok leépítését elősegítő, európai szintű szabályozásról.

TÁLAS ANDREA