2008. március. 12. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. március. 12. 16:37 Trend

Világpiaci kilátások

Az amerikai recessziós félelmek, a világgazdaság lassulásának jelei kedvezőtlen hatással lehetnek a parfümfogyasztásra.

Az amerikai recessziós félelmek, a világgazdaság lassulásának jelei kedvezőtlen hatással lehetnek a parfümfogyasztásra. Az Euromonitor nemzetközi piackutató előrejelzése 2011-ig kedvező esetben is évi 3 százalékos forgalombővülést vár, amelynek eredményeként az ágazat eladásai 35 milliárd dollárra szökhetnek fel.

Noha az iparágnak vannak gondjai az utóbbi években - túlságosan nagy a választék, szinte naponta megjelenik egy-egy új termék, nyomottak az árak, a márkanevek iránt egyre kevésbé elkötelezettek a fogyasztók -, mégis eredményes volt a parfümpiac az Euromonitor legutóbbi, 2006-os adatai szerint. A kozmetikai iparon belül - a babaápolási termékek és a napozószerek után - a harmadik legdinamikusabban fejlődő ágazatnak számító parfümpiac eladásai egy év alatt közel 6 százalékkal, 30,5 milliárd dollárra emelkedtek, folytatva az előző években megszokott növekedést. A tavalyi, de még inkább az idei évet illetően azonban borúlátóak az elemzők.

A dinamikus növekedés megtorpanása a legfelső árkategóriába tartozó, kialakult vevőkörrel rendelkező, bevezetett parfümmárkákat érinti a legérzékenyebben, amelyek a parfümpiac forgalmának közel 60 százalékát adják. Ám a hírességek nevét viselő, általában a fiatal vásárlókat megcélzó, olcsóbb parfümök sikerkorszaka is leáldozóban van: miközben a feljövő piacokon még népszerűek, Amerikában már egyre kevesebbet adnak el belőlük. Ebben - az utóbbi években a parfümipar külön ágazatává fejlődött - műfajban különösen nagy erőbedobás szükséges a sikerhez: a hírességek parfümjei mellett a vásárlók nem tartanak ki sokáig, márkahűségről itt aligha lehet beszélni. Mivel a készítmények életciklusa rendkívül rövid, az érdeklődés fenntartása nem kis tőkebefektetést igényel, mindig újabb és újabb illatokkal kell előállni.

Az igazán nagy pénzt - bár az alapanyagok folyamatosan drágulnak - nem is egy-egy új illat kifejlesztése emészti fel, hanem a piaci bevezetéshez elengedhetetlen marketingköltségek. Általában 50 millió dollárt is elvisz egy-egy új parfüm reklámja, még akkor is, ha egy ismert márkanév jelentkezik az új illattal. Márpedig ez az összeg sok esetben megközelíti egy-egy - akár nevesebb - parfüm éves forgalmát.

A gyártók persze kétségbeesetten keresik a kitörési pontokat. Az egyik ilyen a jelek szerint folyamatosan bővülő piacot jelentő férfiak behálózása, akik mind szívesebben költenek - nem is kis összegeket - parfümre. Egyre fontosabb vásárlói réteggé kezd előrukkolni - ahogy a divatcikkek esetében is - a világszerte 890 milliósra becsült 13-19 éves korosztály, amelynek már neves parfümgyártók is kínálnak illatokat, köztük a Dior, az Yves Saint Laurent, a Valentino és a Ralph Lauren. Már a csecsemőkorúakat is megcélozták a parfümgyártók, a Bulgari és a Burberry az amerikai és a brit piacon állt elő nekik szóló illatokkal. De a legfőbb célcsoportot továbbra is a nők alkotják, a nekik szánt illatok még mindig a világeladások kétharmadát adják.

A parfümpiac lendületét az utóbbi években a feljövő országok biztosították. A legmeredekebben, egy év alatt 21 százalékkal Latin-Amerikában, majd 13 százalékkal a kelet-közép-európai országokban nőttek az eladások. Ázsiában Kína viszi a prímet, ahol 2000 óta átlagosan évi 11 százalékkal emelkednek az eladások, és közel ilyen dinamikusan nő az orosz piac is. A világ legnagyobb luxuscikkvásárlói közé számító japánok viszont nem nagyon jeleskednek: egy főre jutó fogyasztásuk fele sincs az orosznak vagy a brazilnak. Az amerikai és nyugat-európai piacok pedig az utóbbi években igen rosszul teljesítenek: az USA-ban 2006-ban közel 5 százalékkal csökkentek a parfümeladások, és Európa nyugati felében is alig 1 százalékos emelkedést regisztrált az Euromonitor. Ennek ellenére a világon eladott parfümök kétharmada még mindig e két piacon kel el.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.