A Kia európai reménysége, a Cee'd modell karosszériáját egy magyar származású designer tervezte. A linzi főiskolán ipari formatervezést tanult, majd az Audinál befutott Kovács Miklós (40 éves) ma a Kia frankfurti formatervezési központjának egyik vezetője.

HVG: Mit formázna másképpen, ha ma kellene megterveznie a Cee'det?

K. M.: Talán az elejét, a lámpatestek vonalát. Európában kívánalom, hogy az autók már messziről felismerhetők legyenek. A Mercedes vagy a BMW jellegzetes hűtőrácsa már hagyományszámba megy, a Kiának viszont nincsenek ilyen tradíciói. A Cee'd 1:1 arányú tervét már három éve lezártuk, azóta a designdivat is sokat változott, és a szűkös költségkeret miatt is több mindennel meg kellett alkudni. Alaptechnikával nehéz vonzó designt alkotni. Mindenesetre közeleg a ráncfelvarrás ideje, s ennek részeként a kocsi homlokzatát biztosan karakteresebbé tesszük.

HVG: És megfordítva a kérdést: mit tart maradandónak a formaterveiből?

K. M.: Alapvetően a kocsi arányait, a túlnyúlásokat és a kerékdobok kialakítását. A lapos motorháztető és a csapott hátsó fal dinamizmust kölcsönöz. Eredeti elemnek tartom, hogy a kombi változat hátsó lámpája felnyúlik egészen az oldalra húzott ablak tetejéig. Egyébként én kulcsfontosságúnak gondolom az arányosságot, csak utána jöhetnek a felületek, a vonalvezetés és más részletek. Az Audinál az én kezem munkája is benne volt az A8-as és az A4-es újratervezésében, úgy érzem, e típusoknál éppen az arányokat sikerült jól eltalálni.

HVG: Ha ennyire sikeres volt ott, miért hagyta el az Audit? Nem jobb a designt diktáló prémiumgyártóknak dolgozni, mint az Európában kevésbé ismert Kiának?

K. M.: Az Audi kitaposott úton járó cég, ahol nagy designcsapat dolgozik, hosszú tervezési időkkel. Merész formai újításokra nincs sok lehetőség, úgy is mondhatnám: egy ideje már gúzsba kötve éreztem magam. A múlt nélküli Kia viszont nagyon gyorsan fejlődő cég, és itt, a frankfurti irodában sokkal inkább elengedhetem alkotói fantáziámat.

HVG: Az anyagiak mennyit nyomtak a latban a váltásnál? Valóban olyan mesésen jól keresnek a befutott autótervezők, mint ahogy az hírlik?

K. M.: Konkrét számokat nem szeretnék mondani. Már csak azért sem, mivel az autótervezők többsége alkalmazottként dolgozik, és a javadalmazás beosztástól, tapasztalattól függően autógyáranként igen eltérő. Tény viszont, hogy az autótervezés a nagyobb presztízsű szakmák közé tartozik, és ez a bérekben is tükröződik. Ami engem illet, nekem most magasabb a fizetésem, de jóval többet is kell dolgoznom, mert itt, a Kiánál egy-egy modell tervezési ideje mindössze három év, szemben az ötéves iparági átlaggal.

HVG: És milyenek a koreaiak munka közben? Nem egy nekik dolgozó magyar panaszkodik, hogy nem tűrnek ellentmondást, hovatovább megalázóan despotikusak. Egyetért velük?

K. M.: Más a kulturális háttér, nagy a tekintélyelvűség - én ennek tulajdonítom, hogy a főnöki döntések ellen semmilyen szinten sincs apelláta. Engem az is zavart, hogy a tervezésben mindent egyszerre akarnak csinálni, holott az autódesignban is csak lépésről lépésre lehet haladni. De ha megismerjük a gondolkodásmódjukat, nagyon is ki lehet jönni velük. Másfelől azt is mondhatom, hogy a globalizáció az efféle kulturális különbségeket is oldja. Peter Schreyernek, a Volkswagen volt főtervezőjének vezetésével a Kia-design már európai kezekben van, s ha időnként fogcsikorgatva is, de a koreaiak elfogadják a terveinket, mert tudják, hogy ez nekik is jó.

HVG: Most min dolgozik, van designálma?

K. M.: A Cee'd-család tervezése már lezárult, most új modellek tervezését irányítom. Persze én is azt szeretném, hogy az általam tervezett autókat minél nagyobb sorozatban viszontlássam az utcákon. A Kia nagyra törő autógyár ugyan, de hiú ábránd lenne arra számítani, hogy egyhamar mi fogjuk diktálni a designdivatot. Azt viszont komolyan gondolom, hogy egy-egy formai ötlettel meg tudjuk majd csiklandozni a kivagyi prémiumgyártókat is.