Ennél már csak rosszabb lehet - állítható szinte bizonyosan az induló nyugdíjak jövőbeni alakulásáról. Az utóbbi években a friss nyugdíjasok korábbi átlagkeresetük átlagosan 80 százalékára számíthattak, amit a 13. havi juttatás még magasabbra tornázott. A Magyar Nemzeti Bank kutatói szerint a következő években azonban meredeken csökkenni fog ez az arány. Orbán Gábor és Palotai Dániel úgy számol, hogy a nyugdíjak úgynevezett helyettesítési rátája, vagyis az induló nyugdíjaknak az országos nettó átlagjövedelmekhez viszonyított, ma 90 százalék körüli aránya 60 százalék alá eshet. A lényegi ok persze a foglalkoztatottak és az eltartottak arányának változása, de a számítási módszertanból is ez következik. Egyrészt egyre növekszik azoknak az esztendőknek a száma, amelyek keresetét figyelembe lehet venni a nyugdíj összegének kiszámításánál, a kezdőév ugyanis mindenki számára 1988. Márpedig az emberek többségének idősebb korában van magasabb jövedelme, így azok, akik korábban mentek nyugdíjba, jobban jártak, mint akiknek a fiatalkori, alacsonyabb fizetése lehúzza a munkával töltött évtizedek keresetének átlagát. Másrészt a jövő évtől már nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló jövedelmet.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Augusztinovics Mária az időskori szegénység új formájára hívta fel a figyelmet. A ma érvényes szabályok szerint 2009-től csak azoknak jár nyugdíj, akiknek legalább húsz év szolgálati idejük van. Ha valaki csak 19 éven át fizette a járadékot, azért 2009-től már semmi nem jár, az ilyeneknek egyetlen fillér havi jövedelmük sem lesz öregkorukra, hacsak valamilyen egyéb megtakarítással nem gondoskodtak magukról. Szakértők szerint néhány évtizeden belül az lesz a szociálpolitika egyik legfőbb kihívása, hogy meg tudják különböztetni az önhibájukon kívül rövid munkaviszonnyal és alacsony jövedelemmel rendelkezőket azoktól, akik aktív korukban tudatosan kerülték a legális munkaerőpiacot és a járulékfizetést.