Lapzártakor még nem lehetett tudni, ki lesz Járai Zsigmond utóda a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. Bár a jegybankelnök hatéves mandátuma március 2-án lejár, a nagy improvizátor hírében álló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök eddig nemhogy nem nevezte meg jelöltjét, de még csak utalásokat sem tett arra, milyen szempontok alapján választ majd. A Népszabadság ugyan a múlt pénteken azt írta, a kormányfő napokon belül bejelentheti, kit jelöl a posztra, ám Danks Emese kormányszóvivő szerint még nem született döntés.

Persze ez a halogatás korántsem kirívó, a korábbi kormányfők közül csupán Orbán Viktor jelentette be már jó előre, 2000. november végén, hogy a 2001 márciusában leköszönő Surányi György helyére Járait javasolja. A legtovább - 1991 végén - Antall József titkolózott, csupán három nappal jegybankelnöki beiktatása előtt tette közhírré Bod Péter Ákos jelölését. Horn Gyula az 1994-es választások után még csak kijelölt miniszterelnökként "üzent" Bodnak, hogy helyére Surányit szeretné, erről a végleges döntést csak 1995. február elején, három héttel a kinevezés előtt hozta meg.

A kormányfői hezitálás időtartama attól is függ, mennyire befolyásolja a miniszterelnök döntését a koalíciós partner véleménye. Míg Orbánnak 2000 végén gyakorlatilag már csak formálisan kellett egyeztetnie az akkor már háttérbe szorított kisgazdákkal, a többiek nem voltak ilyen kényelmes helyzetben. Mint ahogy most Gyurcsánynak is el kell majd fogadtatnia jelöltjét a szabaddemokratákkal. Olyan személy, aki mind politikai, mind szakmai szempontból megfelelne a kormányzó pártoknak, jelenleg nem látszódik.

Bár a Népszabadság értesülései szerint Simor András, a Deloitte elnöke a legesélyesebb jelölt, ezt a Reuters hírügynökségnek egy kormányfőhöz közelinek nevezett forrás cáfolta, mondván, a Simor kiválasztásáról szóló hír messze jár az igazságtól, semmi sem eldöntött még. Eszerint Gyurcsány sok jelöltet mérlegel, és Simor csak az egyik a sok lehetséges jelölt közül. Rá elsősorban az eddig már több munkahelyen (CA-IB, Budapesti Értéktőzsde, Deloitte) is bizonyított vezetői képességei miatt eshet a kormányfő választása. Esélyeit kétségtelenül növeli a konvergenciatanácsban mutatott teljesítménye. Ami pedig a hátránya, nevezetesen hogy egyik politikai oldalhoz sem áll közel, még az előnyére is válhat, ha Gyurcsánynál a jegybankelnöki függetlenség esne nagyobb súllyal latba.

Eredményes vezetői múltja és a politikától való távolságtartása miatt kerülhet előtérbe Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója is. Az ő javára - Gyurcsány szemszögéből - az is szólhat, hogy 2003-ban nyíltan bírálta a jegybankot, mert a forinttal kapcsolatos spekulációk kamatemeléssel való kivédése után nem állította vissza az eredeti kamatállapotokat.

Ha viszont a monetáris hozzáértés lenne az elsődleges kiválasztási szempont, akkor Hamecz István, az MNB igazgatója vagy Surányi György kétszeres exjegybankelnök lehet befutó. A piac Hameczet tartja felkészültebbnek. Kinevezését sokan garanciának tartanák az infláció kordában tartására. Javára írható, hogy korábbi, a piacot és a közvéleményt megosztó stílusa az utóbbi években sokat csiszolódott. A konvergenciatanácsban mutatott teljesítménye állítólag kifejezetten tetszett Gyurcsánynak - többek között azért, mert a kormányzati megszorító intézkedésekkel szemben Hamecz megértőbbnek bizonyult Járainál. Mindezek ellenére kétséges, hogyan tudná őt Gyurcsány elfogadtatni a koalícióval, hiszen Hamecz a Fidesz egyik alapítója.

A kormánypártoknak leginkább Surányi felelne meg. Számukra a CIB Bank jelenlegi elnöke elsősorban amiatt lehetne remek partner, hogy egyrészt nála az infláció csökkentése nem mindenek feletti cél, másrészt az euró bevezetésével sem sietne. Pontosan ezen, utóbbi időben csak megerősödött hozzáállása miatt viszont a piacon némileg megkopott korábbi nimbusza. Ma már Gyurcsány sem feltétlen híve, erre az őszödi beszédben Surányi szakmai kompetenciáját gúnyosan megkérdőjelező megjegyzéséből is lehet következtetni.

Rajtuk kívül közgazdasági tudása, tapasztalata és elkötelezett reformeri mivolta alapján Bokros Lajos expénzügyminiszter, fiatalsága, ambiciózussága, valamint a szocialistákhoz közel állónak mondott Wallis Rt.-hez fűződő kapcsolatai miatt pedig Karvalits Ferenc jelölése nem számítana meglepetésnek.

A jegybankelnöki jelölés mellett Gyurcsánynak az idén azért is színt kell vallania, mert mindhárom MNB-alelnök megbízatása is lejár: Szapáry Györgyé február 20-án, Auth Henriké és Adamecz Péteré július 2-án. Ezzel letelik az átmeneti időszak, az MSZP-SZDSZ koalíció által két éve módosított jegybanktörvény szerint ugyanis a jövőben már csak egy alelnök lehet tagja az MNB legfőbb döntéshozó szervének, a monetáris tanácsnak. Vagyis a személyi változásokkal a testületben végleg többségbe kerülnek majd a Gyurcsány-kormány által jelölt személyek. S félő, hogy a héják és a galambok közül ez utóbbiak kerülnek fölénybe egy olyan helyzetben, amikor a kormányzati politika monetáris féken tartására legalább annyira szükség lesz, ha nem jobban, mint az utóbbi években.

CSABAI KÁROLY