Mit tehetett az elmúlt két évben egy élelmes magyar vállalkozó, ha 30 millió forintnyi önerőt kellett felmutatnia egy EU-pályázat elnyeréséhez, ám csak 10 millió forintja volt? Nyitott három bankszámlát három különböző bankban, majd a 10 millió forintját körbeutalta a számlák között, és minden banktól akkor kért igazolást az összeg meglétéről, amikor az éppen az adott számlán tartózkodott. Csakhogy a trükkre hamar rájöttek az elbíráló szervezetek, így a legutóbb meghirdetett pályázatoknál már azt írták elő, hogy ha több banki igazolást nyújt be egy pályázó, mindannyinak ugyanarról a napról kell származnia. Persze az igazán élelmes vállalkozó ezt az akadályt is jól veszi: készpénzben szállítja át egy napon belül a 10 millió forintot az első bankból a másodikba, majd a másodikból a harmadikba. (Igaz, a banki jutalékok kissé megdobják a költségeit.)

Bár az EU strukturális alapjaiból finanszírozott pályázatok közül a vállalkozóknak szóló kiírások követelik a legnagyobb, akár 50 százalékot is meghaladó önrészt, mégis viszonylag ritkán kellett az említett - vagy ahhoz hasonló - trükkhöz folyamodniuk a nyerni akaróknak. "Legtöbbször úgyis azok pályáztak, akik mindenképpen megvalósították volna a beruházást, akár teljes mértékben saját erőből is" - mutatott rá a szomorú valóságra a HVG-nek Tímár Lajos, egy pályázatíró cég ügyvezetője, aki szerint sok esetben inkább "talált pénzként" értékelték a pályázók, ha uniós támogatást nyertek a projektjükhöz. A szükséges önerő akár 100 százalékban is pótolható ugyan hitelből, ám szakértők szerint ma még meglehetősen merevek a hitelfelvételi lehetőségek Magyarországon. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint állami kamattámogatású, 15-20 éves hitelekkel kellene segíteni a kkv-szektor pályázati esélyeit. Miklóssy szerint erre különösen a következő, 2007-2013-as időszakban lesz szükség, hiszen a magasabb EU-támogatások miatt a pályázó vállalkozók forrásigénye "nagyságrendileg több szinttel magasabb lesz".

A vállalkozókénál nagyobb nehézségekkel küzdenek az önerő előteremtésekor a hitelfelvételre képtelen civil szervezetek és az eladósodott önkormányzatok. Szerencsére a nekik szóló pályázatoknál kisebb, gyakran csak 5-10 százalékos önerőt írnak elő. "Nem szabad a végtelenségig lecsökkenteni az önrészt, hiszen ingyenpénzre senki sem vigyáz" - jegyezte meg a HVG-nek Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese, hozzátéve, hogy a legtöbb EU-tagállamban az önkormányzatoktól és a civilektől is nagyobb hozzájárulást várnak el.

Igaz, szinte teljesen ingyenessé teszi a beruházást az önkormányzatok számára a kormányzat azzal, hogy a Belügyminisztérium önerőalapjából kvázi alanyi jogon utalja át nekik a szükséges önrész 60-80 százalékát, amint egy uniós pályázaton nyertek. A pályázati rendszer 2004-es indulása óta összesen 10,2 milliárd forintnyi önerő-kiegészítést kaptak a pályázó helyhatóságok beruházásaikhoz, ám a kánaán nem tart örökké: a következő hét évben várhatóan csak a rászoruló önkormányzatoknak jut majd az önerőalapból, a hitelképesek - a jelenlegi tervek szerint - legfeljebb állami garanciában reménykedhetnek majd hiteleikhez. "Más esélyünk nincs a fejlesztésre, mint hogy EU-támogatást nyerjünk" - mutatott rá ugyanakkor az önkormányzatok "pályázatfüggőségére Vörös Gabriella, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Az intézmény ősszel kezdődő, 224 millió forintos belső, "látogatóbarát" átalakítását ugyanis csak referenciaprojektnek tervezték, néhány éven belül szeretnék a külső homlokzatot is felújítani, sőt a város többi, szintén megyei fenntartású kiállítóhelyén is elkelne a modernizáció. "A több mint 11 millió forintos önerő felét most a Csongrád Megyei Önkormányzat, a másik felét a BM önerőalapja adta, ám kérdés, lesz-e erre forrás a következő költségvetési időszak pályázatainál" - aggodalmaskodott Vörös.

"A hazai önkormányzatok gyakran fejlesztési forrásaikat is a működtetésre fordítják" - vázolta a helyzetet Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Persze aki teheti, már ma is verheti magát adósságba: a Magyar Fejlesztési Bank Rt. húszéves futamidejű, a devizahitelekéhez hasonlóan alacsony, 4-5 százalékos kamatozású forintkölcsönéből mutatta fel például a 350 millió forintos biomasszás falufűtés beruházáshoz szükséges 105 millió forintos önerőt Pornóapáti önkormányzata. Igaz, ahhoz, hogy a hitelt megkapja, az önkormányzati kezességvállaláson túl egy közös tulajdonban lévő raktáringatlant is el kellett zálogosítania.

G. TÓTH ILDA