Leszereltek az utolsó sorozott katonák is 2004. november 3-án, s ezzel a hadsereg teljes mértékben önkéntessé alakult át. Kezdetben az 1868 óta fennálló általános hadkötelezettség megszüntetését egyedül az SZDSZ támogatta határozottan, a szocialisták a váltást csak 2006-ra tervezték, míg a Fidesz a kötelező katonáskodás férfivá nevelő szerepét magasztalva nem bánta volna a sorkötelezettség fenntartását, illetve a profi hadsereg mellett területvédelmi szerepű nemzetőrség felállítását sem. A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint a csapatok létszáma 1998-ról 2002-re 44 347-ről 26 705-re, 2005-re pedig 25 560-ra csökkent. A tárcánál és háttérintézményeinél az Orbán-kormány idején 17 440-ről 19 210-re nőtt az állomány, 2005-re azonban 11 619-re fogyott. A védelmi költségvetés 2004-ig reálértéken is nőtt, 349 milliárd forintra, tavaly azonban drasztikusan, 283 milliárdra csökkent. A legfontosabb külföldi szerepvállalás egy szállító zászlóalj Irakba küldése volt, a 300 fős kontingensből egy öngyilkos bombamerénylet következtében 2004 februárjában többen megsérültek, júniusban pedig egy távirányított pokolgép megölte Nagy Richárd szakaszvezetőt. Hosszas törvényhozási vita után a küldetést nem hosszabbította meg a parlament, így 2004 szilveszterére hazatértek a csapatok, míg változatlanul több mint 500 magyar katona szolgál Koszovóban és Afganisztánban.