Az euró korai, 2007-2008-as átvételének lehetőségét már 2002-ben eljátszotta a Medgyessy-kormány azzal, hogy túlköltekezése következtében az államháztartás hiánya megközelítette a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát, és ezt brutális megszorítások nélkül lehetetlen lett volna néhány év alatt az elvárt 3 százalékos mértékre ledolgozni. A 2003. évi 6,2 százalékos hiány ismeretében az új céldátum 2010 lett, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az euró előszobájának tekintett árfolyamrendszerbe (ERM) 2008-ban kellene belépni - valamennyi euróátvételi feltétel teljesítésével. Ám a radikális kiadáscsökkentő intézkedések ellenére a hiány 2004-ben és tavaly is meghaladta a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban vállalt mértéket. Ennek ellenére a kormány ötéves adócsökkentési programról döntött, a ciklus harmadik pénzügyminisztere, Veres János pedig 2006-ra olyan költségvetést állított össze, amely végképp kétségessé tette az euró 2010-es bevezetését. Rövid ideig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lebegtette is, hogy az életszínvonal javítása és a sztrádaprogram folytatása mellett elkötelezett magyar kormány új céldátumot jelöl meg, ám végül visszatért a 2010-es verzióhoz. Ezt az EB sem tartja lehetetlennek, bár a tavaly decemberben immár harmadik változatban benyújtott, átdolgozott konvergenciaprogramot fenntartásokkal fogadta. Idén januárban azt kérte a magyar kormánytól, hogy a hiánycsökkentés menetrendjét szeptemberig konkrét intézkedésekkel és számokkal támassza alá. 2005 és 2006 fordulóján Magyarország az ERM-be lépés inflációs kritériumának többé-kevésbé eleget tett, és az államadósság is alatta maradt a határértéknek, azaz a GDP 60 százalékának. Ugyanakkor szinte valamennyi magyar és külföldi elemző kétségbe vonja, hogy az államháztartási hiány leszorítható 2008-ra a GDP 3 százalékára.