Az ellenzék részéről visszaállamosítási fenyegetések övezték a privatizációt az utóbbi négy évben. Talán emiatt is, a tervezettnél kevesebb cégen sikerült túladnia, ám a reméltnél jóval nagyobb bevételre tett szert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) - harminc társasági részesedés értékesítéséből csaknem ezermilliárd forintot kasszírozott. A Budapest Airport Rt. folyamatos ellenzéki és munkavállalói össztűz alatt zajló magánosítási kálváriája végén a nyertes brit befektető az eredetileg számítottnál többet, 465 milliárd forintot fizetett a cégért és a reptér 75 évre szóló üzemeltetési jogáért. A tervezettnél jobb áron, 101 milliárd forintért kelt el a Postabank is, hasonlóan az Antenna Hungária Rt.-hez, amelynek 75 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagjáért 46,7 milliárd forintot fizetett a vevő, a Hungexpo Rt. 77 százalékos állami részesedéséért pedig 8 milliárd forintot kapott az állam. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. részvényeit el is adták, meg nem is: az ÁPV 2005-ben öt év múlva részvényekre cserélhető kötvényeket bocsátott ki, amelyeket 160 milliárd forintért jegyeztek le. Kudarcba fulladt viszont ebben a ciklusban is a Malév Rt. privatizációja. Politikai-szociálpolitikai megfontolásokból a kormány elállt a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Posta Rt., és a Szerencsejáték Rt. részvényeinek eladásától, holott a magánosítási koncepció szerint ez utóbbi cégek tőkepiaci értékesítésével a tőzsdét tervezték erősíteni. A privatizációs bevételeket a Medgyessy-kormány kezdetben hangsúlyozottan az infrastruktúra fejlesztésére kívánta költeni, de 2004-től kezdve már nem határoztak meg jogcímet. A Budapest Airportért befolyt bevételek oroszlánrészét, 405 milliárd forintot egyébként az államadósság törlesztésére fordították.