Lassuló gazdaságot vett át a Medgyessy-kormány, 2002 első negyedévében a hazai össztermék mindössze 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A belső kereslet élénkítésével sem sikerült innen számottevő mértékben kilendíteni, mi több, a 2002-es év egészének 3,5 százalékos növekedése 2003-ra ismét 2,9 százalékra csillapodott.

HVG

Ebben közrejátszott a bérköltségek megugrása, valamint a forint 10 százalékot meghaladó erősödése, ami rontotta az export jövedelmezőségét. A magyar gazdaságot 2003-ban az erőteljes árfolyam- és kamatingadozásokkal járó forintellenes spekulációs támadások is megrázták - a jegybank és a pénzügyi kormányzat közti konfliktusok az egész cikluson átíveltek. Óvatos gazdaságpolitikai kiigazításra - amely a lakástámogatási rendszer szigorításától az infláció forgalmiadó-emeléssel inspirált átmeneti felpörgetéséig terjedt - csak 2004-ben került sor, ami visszabillentette a gazdaságot a beruházások és az export által vezérelt növekedési pályára. Megélénkült az ipari termelés és a tőkeimport, az építőipar pedig a sztrádaprogram felpörgetése következtében 2005-ben már 16,6 százalékos növekedést produkált.

HVG

Mindazonáltal a 2004-es 4,6, illetve a 2005-ös 4,1 százalékos GDP-növekedési adat csalóka: a Központi Statisztikai Hivatal ugyanis új, uniós módszertanra tért át, ami önmagában 0,4-0,5 százalékponttal emelte meg a korábbi metódussal számolt GDP-adatokat (a 2003. évi 2,9 százalékosból így lett utólag 3,4 százalékos növekedés). A kiigazítással a külső és belső egyensúlyhiány legfeljebb mérséklődött, de nem szűnt meg, a minden kormányzati fogadkozás ellenére alig-alig fékeződő államháztartási hiány következtében pedig az EB és a nagy hitelminősítő cégek egyre rosszabb bizonyítványt állítottak ki Magyarországról. A ciklus fő sikermutatója az infláció letörése: a fogyasztói árak az előrejelzések szerint az idén 3 százaléknál szerényebb mértékben emelkednek, egyebek mellett a 25 százalékos áfakulcs 20 százalékra csökkentése miatt.