Szebbek leszünk általa, jobban érezzük magunkat tőle; vásároljunk belőle, hiszen megérdemeljük - sulykolják a reklámok a legkülönfélébb kozmetikumokról. Akik engednek a csábításnak, azok ma már nemcsak szakosodott boltokban, drogériákban szerezhetik be a vágyott terméket, hanem akár a hipermarketekben is, a választék gyakorlatilag azonos.

E mindent kínáló áruházak elszaporodása az elmúlt öt évben igencsak megnehezítette a kimondottan a szépségipar cikkeivel foglalkozó üzletek helyzetét, de - miközben sokan temetik ezt az értékesítési csatornát - a nemzetközi drogérialáncok rendületlenül nyitják újabb és újabb egységeiket Magyarországon. A 12 éve megjelent német Drogerie Markt (DM) ma már 175 boltból álló hálózattal várja a vevőket, a német-hongkongi tulajdonú Rossmann Central Europe ugyancsak 1993-ban startolt magyarországi cége pedig az év végén a 150. üzletét akarja megnyitni. Meghirdetett stratégiája szerint a Rossmann-lánc évente további 15-20 egységgel gyarapodik majd, a DM pedig - tudta meg a HVG Józsa Mariann cégvezetőtől - a következő években is átlagosan 15 új üzlettel bővíti magyarországi hálózatát. Van még tere a terjeszkedésnek, hiszen a 8 millió lakosú Ausztriában a német cég 330 üzletet működtet.

Éppen ellentétesen ítélik meg a piaci lehetőségeket a magyar Fotex tulajdonában lévő Azúrnál: a fénykorában 128 boltot üzemeltető cég egymás után számolta fel egységeit - csak az elmúlt egy évben 35-öt zárt be -, és mára csupán 12 üzlete maradt. "Ezek nem igazi üzlethelyiségek voltak" - magyarázza a visszavonulást Prokopy Zoltán vezérigazgató, aki szerint a hálózat már 15 éve magában hordozta a leépítés szükségességét. Az eldugott, esetenként csupán 40 négyzetméteres boltocskáktól kezdve a több mint 300 négyzetméteresig mindenféle méretű előfordult a láncban, márpedig - így az Azúr-vezér - ily módon nem lehetett egységes arculatot felépíteni, azonos árukínálatot kialakítani. Tavalyi 3 milliárd forintos nettó árbevétele után a cég az idén 2,5-3 milliárdra számít - a visszaesést a boltbezárásokkal magyarázzák. Az Azúr tavaly 300 millió forintos veszteséget ért el, az idén várhatóan feleekkora mínusza lesz, és ennek döntő része is a boltbezárásokhoz, leépítésekhez kapcsolódó költség - hangsúlyozza a vezérigazgató.

Az árverseny rendkívül éles - jelzi Prokopy, hogy a kereskedők ebben az üzletágban sem ugyanannak örülnek, aminek a vásárlók -, az árréseket lenyomó hipermarketek miatt a szektorból alig lehet nyereséget kivenni. Tény, hogy a tavaly 30 milliárd forintos bruttó bevételt elkönyvelő, az idén 35 milliárdra számító DM is csak hat év után kezdett nyereségesen működni Magyarországon, de mindenesetre tavaly is profittal zárta az évet - mondta el Józsa Mariann, aki azonban az eredmény nagyságát nem árulta el a HVG-nek.

Az amúgy is telítődő piacot hamarosan egy újabb versenytárs megjelenése is felbolygathatja. Évek óta rebesgetik, és az elmúlt hónapban ismét felreppent a hír, hogy a német Schlecker is beteszi a lábát Magyarországra. A piaci szereplők mindenesetre azzal vigasztalják magukat, hogy hazánkban nem mindig követik a láncok a Nyugat-Európában bevált stratégiát. Németországban és Ausztriában a Schlecker nyomott árakkal, ám például a DM-énél szűkebb választékkal és kisebb üzletekkel bombázza a vásárlókat, miközben olyan kisebb településekre is elmerészkedik, ahová a konkurensek nem.

Biztosan kannibalizálja majd a magyarországi piacot az új versenytárs megjelenése, mivel az szükségképpen a meglévő piaci szereplőktől csábít majd el vásárlókat. Ugyanakkor Józsa Mariann szerint egy-egy hipermarket megnyitása nagyobb vásárlóerőt szív el a DM-től, mint a Schlecker esetleges megjelenése. Ez így is lehet, hiszen egyedül a Tesco részesedése a hazai drogériapiacon 20-25 százalékos - legalábbis ezt állítja Danks Emese, a Magyarországon 48 hipermarketet üzemeltető lánc szóvivője. Ugyanakkor számos kozmetikai terméket tekintve a kis szaküzletek piaci részesedése is emelkedik.

A hipermarketek mellett tehát hősiesen őrzik pozícióikat a hagyományos kereskedések is, amit a szakemberek a vásárlói szokásokkal magyaráznak: a vevők szeretnek akár naponta beugrani a közeli kis üzletbe, akkor is, ha a nagybevásárlást máshol intézik el. Hogy mit keresnek elsősorban? A szakértők szerint minden a marketingen múlik: bár a kínálat folyamatosan változik, mindig annak a terméknek van a legnagyobb keletje, amelyiknek a reklámja éppen fut a televízióban.

LOVAS JUDIT