Jobban értünk hozzá, mint a keletiek, és olcsóbbak vagyunk, mint a nyugatiak - többek közt ezen az alapon bíznak számos magyar informatikai vállalkozásnál abban, hogy a nemzetközi piacon is lendületes növekedést érhetnek el, és egyszer akár a magyar sztárok - mint az adatmentő és biztonságtechnikai óriás, a Kürt Rt., vagy az ArchiCad tervezőprogramjával világkarriert befutott Graphisoft - sikertörténetét is lekopírozhatják. Persze az említett szerencsés helyzet nézőpont kérdése: a pohár félig tele van - vagyis félig üres. A pesszimistábbak inkább így fogalmaznak: Nyugaton nagyobb a tőkeerő, keleten viszont olcsóbbak a hasonló tudással rendelkező szoftveresek.

Mindenesetre vannak olyan kisebb magyar informatikai cégek, amelyek már bizonyították, hogy a nemzetközi piacon is van keresnivalójuk. Az 1991-ben alakult Allround Informatika Kft. fő profilja 1998 óta a távközlési szolgáltatók (főképp mobilcégek) hívásadat-feldolgozását segítő szoftverek fejlesztése. A cég idénre tervezett 600-700 millió forintos forgalmából 40 százalékot tesz ki az export, termékeit Brazíliától Jemenig, Kanadától Botswanáig tucatnyi országban használják. Az elsősorban egyedi alkalmazásfejlesztéssel és -integrációval foglalkozó, a KFKI-csoporthoz tartozó, 2003 márciusában alapított IQSys Informatikai Rt., illetve elődcégei az utóbbi három évben több mint másfél millió eurónyi exportbevételre tettek szert, igaz, ez az összeg csak mintegy három százaléka a vállalat összes forgalmának. Bár Verseghi-Nagy Miklós ügyvezető igazgató elmondása szerint nem terveznek agresszív külpiaci terjeszkedést, a globalizáció esetenként szinte kikényszeríti a cég exportját: a régióban gondolkozó nemzetközi megrendelők, ha Magyarországon az IQSyst választják, akkor általában Szlovákiában vagy Romániában is.

"A nyolcvanas évek elején az úgynevezett garázscégek világszerte fantasztikus felfutásra voltak képesek" - mondja a HVG-nek Villányi László, az Allround gyártási igazgatója, aki szerint azonban az aranykor rég lezárult. "Ma érett piacok vannak, a sikerhez komoly kutatás-fejlesztési beruházás kell. Sajnos ilyesmire fordítható állami támogatás szinte nem létezik, a megszerezhető pályázati pénzek csupán az informatikai rendszerek vállalati bevezetését segítik."

Vannak azonban, akik e nélkül is bíznak abban, hogy a világ élmezőnyébe kerülhetnek. Ilyen például a szoftverfejlesztéssel és -teszteléssel foglalkozó 4D Soft Kft., melynek forgalma meghaladja a 200 millió forintot, s ennek mintegy harmada - főképp Amerikába irányuló - export. Siklósi István ügyvezető igazgató egy bevezetés előtt álló szoftverükre alapozva bízik abban, hogy cége megismételheti a Graphisoft sikersztoriját. Legújabb megoldásuk - állítása szerint - a világon egyedülálló módon percek alatt rábukkan az akár több millió soros programokban megbúvó hibákra; a versenytárs termékek csak órák vagy napok alatt birkóznak meg ilyen terjedelmű elemzésekkel. A szoftver egyelőre Cobol programnyelven fut, de már készül a Java és C++ nyelvekre használható változat is. "A kérdés csak az, eladható lesz-e. A termék piacra dobását előkészítendő már vettünk fel marketingeseket" - mondja Siklósi. "Elsősorban az amerikai piacra szeretnénk betörni, de reményeink szerint az internetes szoftverfejlesztő közösségek is rákaphatnak a használatára."

Speciális termékkel igyekszik az élre törni az it-biztonság-fejlesztő és -szolgáltató VirusBuster Kft. A rendszerváltás idején alakult hálózatépítő Hunix Kft. 1997-es átalakulásával létrejött cég termékeinek magyar használói sem igen tudják, hogy hazai tulajdonú vállalkozástól vásároltak. A VirusBuster forgalma a 2001-es 140 millióról tavalyra 520 millióra nőtt, s ezzel Bozsó Julianna ügyvezető szerint övék a magyar piac 20-25 százaléka, csupa nemzetközi hátterű versenytárssal vetélkedve. Idei tervük 625 millió forintos bevétel, s az amerikai tevékenység beindulásával ennek immár egynegyedét az export teszi ki. A VirusBuster termékeit 30 országban 32 disztribútor teríti, hatezer ügyfelük közül mintegy ezer külföldi. Bozsó Julianna szerint a cég termékei - többek közt a tekintélyes brit Virus Bulletin szakmai lap víruskeresési tesztjei alapján - már ma is a nemzetközi élmezőnyben, az első húsz között vannak.

Jobban teljesíthetnének a magyar cégek a nemzetközi piacokon, véli a VirusBuster ügyvezetője, ha megtanulnák, hogyan kell kommunikálni, illetve ha jobban fel lennének készülve a multikulturális környezetre. "Sokba kerül, mégsem elég külföldön irodát nyitni, tudni kell profi módon prezentálni, ismerni kell a helyi kulturális és jogi környezetet" - magyarázza Bozsó Julianna: "Tudni kell például, hogy az USA-ban egy márkanevet bevezetni hosszú folyamat." A VirusBusternek még angolos nevét is fel kellett adnia az Újvilágban, mivel a helyi marketingesek úgy találták, jobban jár, ha termékeit Vexira néven kezdik forgalmazni.

És mi a magyar informatikusok jellemzője? "Az erős matematikai alapoknak köszönhetően a magyar programozók technikai felkészültsége jobb, mint a németeké" - állítja Tarnai László, a projektekhez tanácsadókat, programozókat közvetítő IT Consulting Partner Kft. ügyvezetője, aki 1956-tól 1995-ig Németországban élt, és a hetvenes évek vége óta több mint 400 magyar informatikust vitt ki Németországba. "A nyelvtudás sajnos gyakran hiányzik, és sokan nemigen tudnak szervezetten, másokkal együttműködve dolgozni. Míg a németek hatékonyan levezetnek egy vállalati értekezletet, addig a magyaroknál az ilyesmi elhúzódó, a fontos döntések meghozatala nélkül záródó lakógyűlésre emlékeztet." Siklósi István, a 4D Soft ügyvezetője nemigen hisz a nemzeti karakterben, szerinte a magyar programozók éppúgy megállják a helyüket a nemzetközi környezetben, mint mások. Azt ő is elismeri, hogy a magyarok jellemzője - talán mert a rendszerváltás előtti szűkös körülmények sokukat megedzették - a kreativitás, ám, mint mondja, ennek árnyoldalai is vannak. "Nem árt, ha a programozó időnként iparosként és nem művészként tevékenykedik, márpedig a magyarok gyakran hajlamosak akár a hatékonyság rovására is az elegáns megoldásokat keresni."

A kreatív magyar informatikus ettől még minden megkérdezett cég szerint a siker lehetőségének legfőbb záloga. A védett, nagy üzleti értéket képviselő tranzakciók és dokumentumkezelési megoldások és termékek specialistájaként főképp a kelet-közép-európai régióra fókuszáló, 400 millió forint éves forgalmú E-Group Kft. vezérigazgató-helyettese, Gölöncsér József szerint a magyar cégek előnye a "Nobel-díjasaink, tudósaink alapján az innovációhoz kötődő országimázs" is, valamint az EU-tagság miatti alacsonyabb jogi kockázat. Gölöncsér szerint hátrány viszont, hogy a hazai üzleti környezet nemigen kedvez a legrátermettebbek kiemelkedésének: az ismeretségen alapuló, esetleg korrupt beszerzések és a forráshiány miatt. Ám - miképp egykor a szocialista országokat a nyugati csúcstechnikától eltiltó, s ezáltal kreatív megoldások kifundálására nevelő Cocom-lista - ma is van olyan hendikep, melyből előny származhat: Gölöncsér szerint ilyen, hogy a magyar informatikai piacon ma jóval élesebb a verseny, mint Nyugat-Európában, így "aki itt megél, annak kint is jó esélyei vannak".

SCHWEITZER ANDRÁS