Még mindig több a bizonytalanság, mint a bizonyosság a fővárosi egészségügyi intézmények jövőjét illetően. Bár már hónapok óta terítéken van, egyelőre nem született döntés arról, összevonják-e egyetlen gazdasági társaságba a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő 14 kórházat. Úgy tudni, az SZDSZ-es képviselők azért nem sietnek elfogadni a szocialisták által támogatott holdingszervezést, mert szerintük ez korlátozná a majdani versenyt, hiszen a szerveződő egészségbiztosítási pénztárak monopolhelyzetű szolgáltatóval találnák szembe magukat.

Bár január 1-jétől a Szent János Kórházba integrálva, egy intézményként működik a Budai Gyermekkórház és a Szent Margit, arról nem született koalíciós egyezség, hogy pályázatot írjanak-e ki az így létrejött új intézmény főigazgatói posztjára, és hogy az összevonás költségeire mennyi tulajdonosi támogatást adjanak. Hivatalában maradt hát Kázmér Tibor, aki most már Észak-Buda Egyesített Intézményeit igazgatja, amely összesen 1900 ágyat számlál, és 2070 főt foglalkoztat. "Szűk három év alatt sikerült a János-kórház 750 millió forintos adósságállományát ledolgozni, az egyesítéssel azonban új terheket kaptunk. A gyermekkórház félmilliárdos adósságát a főváros magára vállalta ugyan, a Margit-kórház lényegében tavaly felhalmozott 300 milliós veszteségét viszont nem. Ehhez járul még az összekapcsolódáshoz nélkülözhetetlen informatikai fejlesztés, ami további 120 millió forint körüli összeget igényel" - sorolta a főigazgató, mennyibe kerül az ésszerűsítés. Már ha ezt annak lehet nevezni, hiszen mindhárom telephely megmarad: a Budai Gyermekkórházban tovább működnek a szakrendelések és kilencven krónikus, illetve rehabilitációs célú ágy, a Szent Margitban pedig lényegében megkezdődött a tavaly áprilisi kapacitásleépítéssel megszűnt ágyak helyére újak telepítése. Itt találtak helyet a megszüntetett Svábhegyi Gyermekgyógyintézet fejlődésneurológiai osztályának, a János-kórház pedig - a Margit megmaradt 188 belgyógyászati és onkológiai aktív ágya mellé - tíz sebészeti, öt nőgyógyászati és tíz szülészeti ágyat adott át saját kapacitásai terhére.

Arra a kérdésre, hogy 15 szülészeti-nőgyógyászati ágyból álló egységet lehet-e gazdaságosan működtetni, Kázmér elismerte, hogy "a közgazdasági racionalitás nem esik egybe a III. kerületi lakosok jogos ellátási igényével". Ráadásul a János-kórházban a struktúraváltást támogató 77 millió forintos minisztériumi pénzből befejeződött a szülészet felújítása, és befogadták a megszüntetett Schöpf-Merei-kórház korszerű intenzív csecsemőrészlegét. Amúgy fővárosszerte jellemző, hogy a megszüntetett szülészetek a helyüket keresik. A tavaly márciusban alakult Schöpf-Merei Kórház Kft. mintegy százfős együtt maradt csapata magánintézményként működik tovább. Ám a főváros által kiírt pályázaton, amely magában foglalja a jelenlegi épület hasznosítását is, a kft nem indul, inkább más hely után néz - mondta a HVG-nek Garamvölgyi György ügyvezető igazgató. A Nyírő Gyula Kórház orvosai és szakdolgozói nem szerveztek országos tiltakozásokat megszüntetett szülészeti, nőgyógyászati és sebészeti ágyaik védelmében, mint a Schöpf-Merei, hanem az ott dolgozó orvosok közül tízen kft-t alakítva helyben maradtak, három tucat szakdolgozót továbbfoglalkoztatva. Az épületet, valamint a benne lévő eszközöket és műtőket a kórháztól bérlik. "Egy emeletet 35 millió forintért már felújítottunk, a másik kettőre is sor kerül, hogy mindenütt kényelmesek legyenek a szobák" - ígéri Szakonyi Tibor, a főorvosból lett ügyvezető igazgató. Tevékenységük zöme fizetős, a szülésért 130 ezer forintot számolnak fel, de az egynapos sebészetet és a meddőségi kezelések egy részét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozza. Annak ellenére, hogy a Nyírőtől néhány saroknyira lévő konkurencia, az Állami Egészségügyi Központ MÁV-kórházi szülészete parádésan megújult, jut páciens a 26 ágyat működtető magánvállalkozásnak is, amely évi háromszáz szüléssel s egyelőre nullszaldós mérleggel kalkulál. "Bátor emberek" - dicsérte meg Demszky Gábor főpolgármester a december közepi, Horváth Ágnes miniszter jelenlétével hangsúlyosan felértékelt avatóünnepségen a Nyírő vállalkozó orvosait.

Míg a kormányzat szavakban egyértelműen az egészségügybe invesztálókat bátorítja, s a fejlődés irányának tekinti, hogy a költségvetési intézményként működő kórházak gazdasági társasággá alakuljanak, mégis a lassan mozdulóknak kedvez. Például azzal, hogy január 1-jétől 5 százalékkal növekszenek a közalkalmazotti illetmények, s ezt a többletet a központi költségvetés a közintézményként működő kórházaknak kifizeti. Hasonló konstrukcióban - tudniillik ingyen - kapták meg múlt év közepétől havi részletekben ezek az intézmények a közalkalmazottak 13. havi bérét, s így lesz ez az idén is, jóllehet 2007 előtt csak előleget kérhettek az OEP-től e kötelező juttatás kifizetésére, amit szigorúan vissza kellett téríteniük. Így a magántulajdonú vagy magánműködtetésű, illetve tisztán önkormányzati kézben maradt, de már gazdasági társaság formájában működő egészségügyi intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk alkalmazottaik bértöbbletét - mégpedig a költségvetési intézményekkel hajszálra azonos OEP-finanszírozásból. "Ennek mértéke az éves kiadás 4-5 százalékát is elérheti" - állítja Ónodi-Szűcs Zoltán, a debreceni Kenézy-kórház főigazgatója. Az ingyenes bérjuttatással kegyelemdöfést kapott a szektorsemleges finanszírozás elve - hívta fel a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete az illetékesek figyelmét, ám a felvetésre érdemi választ senkitől sem sikerült kicsikarnia.

"Ezzel az ingyenpénzzel a költségvetés még jobban bebetonozza az olyannyira kárhoztatott foglalkoztatási struktúrát az egészségügyben. 2007 közepéig a béremelés fedezete az OEP-finanszírozás volt: aki jól gazdálkodott, nem alkalmazott feleslegesen embereket, több bért tudott belőle fizetni. Tartok tőle, hogy az idei OEP-finanszírozás most arra való hivatkozással nem nő, hogy a béremelés és a 13. havi bér fedezetét úgyis a kincstár fizeti. Ráadásul tudomásom szerint valamennyi vállalkozó szerződésben tett ígéretet arra az önkormányzatnak, hogy a működtetésre átvett intézményben a közalkalmazottakat megillető kedvezményeket megtartja, így azt sem teheti meg, hogy nem vesz tudomást a költségvetési intézményekben kiosztott pluszpénzekről" - méltatlankodik Tóth Ildikó, a várpalotai kórházat üzemeltető Medicomplex munkatársa. A tényleges teljesítményért járó fizetségnek kell fedezetet nyújtania a bérekre és dologi kiadásokra: ezen elv szerint kap ugyanazért a beavatkozásért ugyanannyi pénzt a gazdasági társaság formájában működő és a költségvetési intézmény is, utóbbinak az állam mégis további forintokat gyömöszöl a zsebébe, mintegy annak elismeréseként, hogy drágábban szolgáltathat, s ezért nehezebb pénzügyi helyzetben van.

GÁTI JÚLIA