Összetrombitálta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát az elnök, a fideszes Font Sándor, hogy azt firtassa, mit tesz a kormány a szerinte 40 százalékos élelmiszerár-robbanás elhárítására. Ezzel nem aratott tetszést: az ilyen mértékű drágulást kizáró Máhr András szakállamtitkár egyenesen azzal tromfolt, hogy a hasonló nyilatkozatok önmagukban is áremelési várakozásokat gerjeszthetnek, ami a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalása szerint még kartellgyanút is felvet. Kapott az elnök Gőgös Zoltán államtitkártól is, aki bejelentette, ha a bizottsági elnök nem vonja vissza kijelentését, amely szerint az agrártárca üzérkedik az intervencióban felvásárolt gabonával, jogi útra terelik az ügyet. Az intervenciós készlet ugyanis az unió tulajdona, így jogellenes Font ama indítványa is, hogy a magyar kormány foglalja le a készletet, azt megakadályozandó, hogy kikerüljön az országból. Utóbb Font annyit tompított, hogy a kormány szerinte az unióval közösen üzérkedik, azzal a különbséggel, hogy az EU nyer, a magyar állam pedig veszít az üzleten.

A kölcsönös adok-kapok során Font visszavonta az agrártárca költségvetését érintő, 25 milliárd forintos átcsoportosításról szóló javaslatát - miután kiderült, hogy a kasszákban már nincs ennyi pénz -, s bejelentette, hogy ezt az összeget az általános tartalék terhére kéri befizetni a gazdák kárenyhítési alapjába. Gráf József miniszter ennél olcsóbban is kijött: alig fejeződött be a bizottsági ülés, a fagykárenyhítést követelő gazdák (HVG, 2007. augusztus 4.) megállapodtak a kormányzattal. Gráf egy nem részletezett megállapodás szerint - bár a gazdák egy korábbi nyilatkozatuk szerint 8 milliárd forintot követeltek - 9-10 milliárd forintot ígért nekik, amely 5 milliárd forintos kárenyhítésből, kedvezményes hitelekből és uniós forrásokból jöhet össze.