Fantasztikus siker, nagy elismerése a játékvezetői bizottság egy éve végzett kemény munkájának - e szavakkal méltatta Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke a szövetség honlapján megjelent tudósítás szerint a múlt csütörtökön az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) aláírt szerződést, amely az idén 200 ezer, utána pedig 2012-ig évi 100-100 ezer svájci frankot hozhat a szövetség konyhájára. A magyar labdarúgással kapcsolatban elhangzott dicséret szépséghibája, hogy nem a pályán nyújtott teljesítmény után jár, ráadásul az elnök lényegében a saját lobbimunkáját magasztalta.

Szüksége is van az önmarketingre mostanság a tavaly február vége óta posztján lévő MLSZ-elnöknek. A nemrég zárult adóhatósági vizsgálat ugyanis - amely a 2001-2004-es időszak, illetve a 2005-ös év gazdálkodását vizsgálta - korántsem azzal az eredménnyel zárult, amit egy MLSZ-en belüli tavaly januári vizsgálat állapított meg. Utóbbi alapján az akkor még csak ad hoc bizottsági elnöknek választott Kisteleki több százmillió forintos adóhiányról és jogosulatlan kifizetésekről beszélt: szerinte ez jellemezte az előző elnök, Bozóky Imre vezetését. A 2001 utáni négyéves időszak adóhatósági vizsgálata ezzel szemben 54,3 millió forintos adóhiányt állapított meg, 2005-re pedig 18,7 millió forintot. Az MLSZ-ben azonban ezek a beharangozottnál kisebb összegek is elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy - már egy más beosztásából - június közepén elküldjék Berzi Sándor volt főtitkárt. Az egyszemélyi felelőssé tett Berzi egy sajtónyilatkozatában munkaügyi pert helyezett kilátásba, az MLSZ gazdálkodását ismerők szerint nem is esélytelenül.

A vizsgált időszak 8,5 milliárd forintos forgalmát tekintve szerény adóhiány több sajátos és vitatható tételből áll össze. Közel 46 millió forintot az tesz ki belőle, hogy a különböző futballválogatottak és vezetőik számára készített formaruhák után a szövetség nem fizetett adót, mivel értelmezése szerint ezek az MLSZ-címeres öltönyök a korábbi szokásoknak megfelelően munkaruhának minősülnek. Továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szerint a beszedett tagdíjakat az MLSZ nem terhelte áfával, s nem is fizetett ilyet, márpedig az adóhatóság ezek után is összesen 10,6 millió forintot kér számon. Futballberkekben ugyanakkor közkézen forog egy levél, amit még 2002 novemberében az APEH Észak-budai Igazgatósága küldött a Nemzeti Sportszövetségnek, arról tájékoztatva a címzettet, hogy a tagdíj tárgyi adómentes. Más, szintén vitatható tételek levonása után az adóhiány bőven tízmillió forint alá szorul; Helmeczy László alelnök azt nyilatkozta a Népszavában, hogy az MLSZ megtámadja a határozatot.

Mindezt azután tette Helmeczy, hogy a napilap, mint pénteki számában közölte, ügyészségi vizsgálatot kért az MLSZ ellen az elmúlt évek törvénytelen gazdálkodásának és működésének gyanújával. Ilyen ügyek - legalábbis a HVG-nek név nélkül nyilatkozó futballbennfentesek szerint - valóban akadnak a Kisteleki-érában. Forrásaink ilyennek említették a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) megszüntetését is, amelyre a sporttörvény alapján az MLSZ-nek nem lett volna lehetősége. Az ugyanis kimondja, hogy amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot fenntartani - márpedig az MLL ilyen volt.

Az MLSZ-vezetés életét a holtszezonban perek is nehezítik. A legnagyobb tétje a Svájcban a Kentaro AG-vel folyó pernek van (lásd Gáncsok című írásunkat a 98. oldalon), de pereskedik az MLSZ az időközben felszámolás sorsára jutott egykori marketingpartnerével, a nevét A labda Kft.-re változtató Derball-lal is. Itt kölcsönös a követelés: a Derball az MLSZ által sem vitatottan 70 millió forintot vár az MLSZ-től, míg utóbbi 152 milliót a Derballtól (a céget a Kisteleki ellen elnökjelöltként is indult Pellady Péter igazgatja). A követeléslistán olyan tételek szerepelnek - áll a Marczingós László, a Derball ügyvédje által a HVG-nek eljuttatott dokumentumban -, mint például emblémavarratási költségek, Pellady repülőjegyei vagy a magyar-brazil meccsre szóló jegyek ellenértéke. Ezek mindegyikét vitatja a Derball, arra hivatkozva, hogy Pellady a válogatott menedzsereként és az MLSZ megbízásából utazott, a Derball nem vásárolt jegyeket az említett meccsre, az emblémavarratás ügyében pedig a jogalapot sem érti. A Derball felszámolását egyébként a Pellady idejében a magyar válogatott szponzoraként szereplő LG Electronics Magyar Kft. kérésére rendelték el, mindössze 1,77 millió forintos tartozás miatt. Bármi lesz is a perek kimenetele, félnivalója akkor sincs az MLSZ-nek, ha nem fizet; a sporttörvény szerint ugyanis sportszövetséggel szemben nem indítható csőd-, illetve felszámolási eljárás.

A perek mellett az elvesztett Európa-bajnoki (Eb) pályázat, a válogatott sorozatos kudarcai és az egyre nagyobb érdektelenségbe fulladó bajnokság okozta elégedetlenkedés miatt Kistelekinek meg kell tartania a bizalmat legalább az elnökségben, amit a nemzetközi szövetségektől kapott pénzekkel és a még csak a kezdeti szakaszában járó úgynevezett OLLÉ (Országos Labdarúgópálya-létesítési Program) marketingjével próbál elérni. A sikertelen Eb-pályázat után, kvázi kárpótlásként beharangozott UEFA-támogatásról azóta kiderült, hogy az a tagországoknak automatikusan jár, ahogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) pénzei is. Utóbbi az 1,2 millió dolláros Goal-projekt keretében már 400 ezer dollárt át is utalt, s az újabb 400 ezer dollárról is megvan a döntés, hogy megkapja az MLSZ - amit a HVG értesülései szerint a Telkiben 2,5 milliárd forintos beruházással tervezett edzőközpontra fordítanak.

Jövő évi keretét költi már az MLSZ az UEFA-tól érkező támogatásokból. A négy év alatt 2,5 millió svájci frankos keretből épült fel az MLSZ új székháza, s a magyar szövetség a 2009-2012 közötti, már euróban 2,5 milliós fejlesztési pénzből az előfinanszírozás érdekében lobbizik: ebből 2 millió eurót szintén Telkiben használna fel. Az európai szövetség ebben a ciklusban évente 1,1 millió svájci frankot ad működésre, amit az idén megfejeltek 600 ezer svájci frankkal - és így lesz jövőre is. Ennek harmadát megkötés nélkül, harmadát a szövetségi vezetés korszerűsítésére, harmadát pedig infrastrukturális beruházásokra használhatják a tagszövetségek. Az MLSZ a szabadon felhasználható és az infrastrukturális fejlesztésekre fordítható részből már a 2008-as keretét is lehívta - és ezt tervezi a fennmaradó egyharmaddal is. Ebből juthat az önkormányzatok által felvett hitelekből finanszírozni tervezett OLLÉ-programra; utóbbi a múlt héten az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport-szakállamtitkárságának bábáskodásával a kosárlabda-, a kézilabda-, a vízilabda- és a kajak-kenu szövetséggel bővült ki. A sportvezetés sokat vár a programtól, ám annak sikere egyelőre kérdéses: a kezdeti 550 jelentkező fele a 15 éves eladósodást jelentő feltételek megismerése után már visszalépett.

KELEMEN ZOLTÁN