A parlament előtt lévő törvényjavaslat alapján jövő januártól fokozottan ellenőrzik azokat a cégeket, amelyek a dolgozók kiszolgáltatottságát kihasználva megsértik a munkaügyi szabályokat. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítására azért van szükség, mert "az eddigi rendszernek nem volt kellő visszatartó ereje" - legalábbis így vélekedik az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség idén kinevezett elnöke, Papp István. Csakhogy a munkáltatóknak nincs ínyükre az új keletű szigor. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala egészében és részleteiben is elutasította a tervezetet, amely halmozódó, súlyos jogsértések esetén januártól akár 20 millió forintos bírság kiszabását is lehetővé teszi. A téma előadójaként az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének titkára, Dávid Ferenc felháborodva kommentálta a HVG-nek, hogy már megint a tisztességes vállalkozásokat fogják kiszorítani a piacról, és a tisztességtelen játékosok kapnak nagyobb játékteret, mert az ellenőrök csak a legálisan működő cégeket érik utol. A főfelügyelőség elnöke erre azonban azt mondta: ha valaki törvényesen működik, és törvényesen foglalkoztat, akkor miért baj az, ha a feketemunkát büntetik?

A törvénymódosítással egy új szervezetet is felállítanak, a Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanácsot. Ennek munkaadói és szakszervezeti résztvevői akár segíthetik is a munkaügyi ellenőrök tevékenységét azzal, hogy beavatják őket a szabálytalankodó cégek trükkjeibe, s ezzel az éves ellenőrzési irányelveket is befolyásolhatják - tárta fel Papp a tisztességes vállalkozások előtt nyíló új lehetőségeket. A szabálytalankodók nyaka körül azzal is szorul a hurok, hogy a közbeszerzéseken és az állami támogatásokra kiírt számos pályázaton ezentúl csak azok a cégek indulhatnak, amelyeket nem kaptak rajta a munkaügyi szabályok megsértésén. Abban azonban teljes az egyetértés a munkaadók és a munkavállalók között, hogy a bírságokból befolyt pénznek még a 40 százalékát se adják oda, amolyan behajtási prémiumként a munkaügyi felügyeletnek - mint az a javaslatban szerepel -, hanem a teljes összeg a foglalkoztatás javítását szolgáló és az állástalanokat segítő Munkaerő-piaci Alapba kerüljön. Közös lobbizásuk eredményeként ez az egy érdemi változtatás, amire kormánypárti oldalról módosító indítványt adtak be a törvényjavaslathoz.