"Azt javasoljuk, a kormány gondolja át még egyszer, ragaszkodik-e ehhez a nagy hiánnyal járó költségvetéshez" - mondta a HVG-nek Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese. Ezt a módosítást akár úgy is megtehetné - tette hozzá -, hogy jelképesen megállítja a parlamenti órát. A kutatóintézet kedden ismertetett konjunktúrajelentése szerint a jövő évi költségvetés tervezete ugyanis "nem a hiány csökkenése, hanem a növelése irányába hat", szétfoszlatja az euró 2010-es bevezetésének a reményét, és az eladósodás további gyors növekedését vetíti előre. Mégpedig azzal, hogy három népszerű "csomagot" egyszerre igyekszik belezsúfolni a büdzsébe: szinte valamennyi adónem csökkentését, a családi és szociális juttatások számottevő emelését, valamint az autópálya-építések felgyorsítását. Jóllehet ezek közül egyet sem bírna el az amúgy is rossz helyzetben lévő költségvetés. A szimbolikus óramegállítási javaslatnál a Kopint-Datorg konkrétabb ötlettel is előállt: mivel az adótörvényeket az Országgyűlés hamarosan elfogadja - ami az államháztartás bevételeinek csökkenésével jár -, a kormány tegyen javaslatot a jövő évi állami kiadások befagyasztására az idei szinten. Ekkor az államháztartás hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százaléka lenne, ami a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigálva csupán 3,5 százalékos - uniós módszertan szerinti - deficitet jelentene. Innen el lehetne evickélni a maastrichti követelmények teljesítését jelentő 3 százalék alá.

Alaposan felbolygatta a szakmai közéletet Veres János pénzügyminiszter bejelentése, miszerint az államháztartás hiánya az idén a GDP 3,6 százaléka helyett 6,1, a jövő évi pedig a Brüsszelnek beígért 2,9 százalék helyett 4,7 százalékos lesz (a nyugdíjkorrekció figyelembevételével), holott a kutatók az eredeti előirányzatok teljesülésében már régóta nem reménykedtek. Az idei kisiklást Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a múlt héten tartott sajtótájékoztatón azzal hozta összefüggésbe, hogy a 2004-es kormányzati megszorítások után az idei "a lassú kiengedés évének" bizonyult. A jövő évit a tájékoztatón "moderált választási költségvetésnek" tituláló Antal László ugyanakkor úgy fogalmazott: búcsút kell venni az euró bevezetéséhez vállalt, úgynevezett konvergenciapálya hitelességétől. Az eddigi "fenntartható stabilitás" helyébe a "fenntartható instabilitás" lépett - tette hozzá rezignáltan.

Néhány napos szunyókálás után felriadtak az SZDSZ vezető politikusai is. Kuncze Gábor pártelnök nyílt levélben fordult a vállalkozói és munkaadói szervezetek vezetőihez, hogy támogassák az euró 2010-es bevezetését. A magas labdát Dávid Ibolya csapta le, aki - szintén nyílt levélben - azt tudakolta Kunczétól, pártja bent marad-e a kormányban, vagy a koalíciós nézetkülönbségek miatt netán előrehozott választásokra kell felkészülni. Kuncze - aki az MDF-elnökkel egy kurta mondatban tudatta, hogy az SZDSZ igenis tagja marad a kormánynak - múlt pénteken váratlan szövetségesre bukkant a pénzügyminiszter személyében, aki ismét feltette a régi lemezt, miszerint szigorú gazdaságpolitikával megvalósítható az euró 2010-es bevezetése. "Mi, liberálisok régóta következetesen képviseljük" ezt az álláspontot - üdvözölte az újabb fordulatot az SZDSZ, azt olvasva ki a pénzügyminiszter szavaiból, hogy "a szocialista szakpolitikusok is meggyőzhetők a csatlakozás fontosságáról".

"Végzetes hiba, hogy választási kampánytéma lett az euró átvétele és a gazdasági növekedési pálya" - reagált a politikai pengeváltásra Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a jelek szerint a magyar politikusokat semmiféle belső korlát nem tartja vissza a költségvetési osztogatástól. Szükség volna legalább külső korlátra, olyanra, mint amilyen a nyolcvanas években a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szempontrendszere volt; ezt a szerepet tölthetné be most az EU, de Brüsszel nem bizonyult elég hatásosnak - kommentálta a fejleményeket Lengyel.

Kétségkívül alkuképesebb és némileg rapszodikusabb partner az EU, mint a kőkemény IMF volt. Előbb engedékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseket állami bevételként el lehessen könyvelni, ami a GDP 1 százalékát meghaladó számszaki hiánylefaragással egyenértékű, majd idén július 13-án az Európai Bizottság - ha feltételesen is - elégségesnek minősítette a hiánycél elérése érdekében tett kormányzati intézkedéseket (HVG, 2005. július 23.). Szeptember végén azonban Joaquín Almunia EU-biztos alaposan lerontotta a magyar deficitmutatót azzal, hogy az autópálya-program kiadásait visszaterelte az államháztartásba.

A napokban újabb sajátos fordulat történt. Az EU egyik rendelete és bizottsági határozata alapján - a pénzügyi közvetítők szolgáltatási díjának új módszerrel történő becslésére áttérve - a Központi Statisztikai Hivatal átértékelte a magyar GDP-adatokat. Ennek eredményeképpen a gazdaság 2003-ban 2,9 százalék helyett 3,4, tavaly pedig 4,2 százalék helyett 4,6 százalékkal növekedett. Így az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya ismét zsugorodik valamelyest. Mindeközben az idei pénzforgalmi hiánymutató alakulásával változatlanul elégedett a pénzügyi tárca. A tényadatok immár harmadik hónapja valamelyest jobbnak bizonyulnak a prognózisnál, legutóbb - szeptemberben - a tervezett 93,1 milliárd forint helyett a deficit "csupán" 63 milliárd forint volt. Az év első kilenc hónapjában a hiány összességében 1059,5 milliárd forint volt, ami 3,6 százalékkal meghaladta a törvényben rögzített éves előirányzatot, ám alatta marad a Veres által a minap módosított, 1088,1 milliárd forintos új deficitcélnak.

FARKAS ZOLTÁN