Zár alatt
Csak jövőre juthatnak hozzá az idei állami támogatás egy részéhez a nemzeti civil alapprogramnál sikeresen pályázott szervezetek. Közülük a támogatások késleltetett kifizetése miatt elsősorban a kisebbek kerülhetnek bajba.
Túl szép volt, hogy igaz legyen - búcsúztatják mostanában a civil szféra különböző fórumain a társadalmi szervezetek állami támogatásának új rendszerét. Az Országgyűlés még 2003-ban döntött a nemzeti civil alapprogram (nca) létrehozásáról, amelynek lényege, hogy 2004 nyara óta nem a parlament, hanem maguk az érintettek, illetve a kormányzat és az Országgyűlés képviselőiből álló testület dönt a társadalmi szervezetek állami támogatásáról. Az nca kollégiumai pedig annyi költségvetési pénzt oszthatnak szét a civil szervezetek között, amennyit az adózók az előző évben közvetlenül - a személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásával - juttattak az általuk megnevezett szervezeteknek.
Eddig az elvek. Az új rendszerből ugyanis csak a döntési mechanizmus működik terv szerint. A tavalyi "egyszázalékos" rendelkezések alapján a költségvetési törvény 2005-re 7 milliárd forintot irányzott elő az nca számára, azzal a megszorítással, hogy ennek egytizedét a szervezet működtetésére, a pályázatok lebonyolítására kell fordítani. Csakhogy a költségvetési szerveket érintő tartalékképzési kötelezettség az nca-t sem kerülte el, így a szabad források 5,7 milliárd forintra apadtak. Ezenkívül a kormány más költségvetési szervekhez hasonlóan a nyár elején maradványképzésre kötelezte a civilpénz-osztó szervezetet is, így összesen 2,3 milliárd forint került ideiglenes zár alá. Azért ennyi, mert a múlt év végén épp ennyi "megtakarítás" (valójában előzetes kötelezettségvállalásokkal terhelt, kifizetésre váró pénz) volt az nca számláján. A maradványt a kormányzati ígéretek szerint a jövő év elején visszakapják. Summa summarum: az idei 7 milliárd forint helyett az év végéig legfeljebb 3,4 milliárd forint juthat el a pályázókhoz.
Az első pályázatokra tavaly nyáron még szinte lasszóval kellett fogni a jelentkezőket: a 47 ezer potenciális ügyfélből (ennyi civil szervezetet tartanak nyilván) az első körben alig több mint 8 ezren töltötték ki a nyomtatványokat. Közülük is nagyon sokan hibásan, minek következtében tömegével születtek az elutasítások. Hogy a tavalyi helyzet ne ismétlődhessen meg - amikor a pályázók alig több mint a fele részesült az állami menázsiból (HVG, 2004. július 31.) -, a kormány az idén könnyített a feltételeken, lehetőséget adva például a hiánypótlásra. A májusi határidőig végül is másfélszer annyian folyamodtak támogatásért az nca-hoz, mint tavaly, a közel 13 ezer pályázat csaknem háromnegyede azonban most is hibás volt. A pótlások miatt csak némi késedelemmel kezdhették meg a kollégiumok az érdemi bírálatot, amelynek nyomán a Magyar Államkincstár a napokban kezdi meg az egyedi támogatási szerződések megkötését. A nyertesek legkorábban szeptember közepétől juthatnak hozzá ahhoz a pénzhez, amely végső soron az idei működésüket hivatott segíteni. Ráadásul a megítélt támogatásoknak csak egy része érkezik meg az idén a számlájukra, a többit a zárolás miatt csak a jövő év elején kaphatják kézhez.
Nem könnyű megítélni, hogy az új rendszerben mennyiben változott a civil szervezetek támogatásának jellege: melyek kerültek előnyösebb, illetve hátrányosabb helyzetbe azóta, hogy nem a parlament, hanem az nca szakkollégiumai döntenek. A HVG is csupán arra tett kísérletet, hogy a több ezerből kiválasztotta az országos hatáskörrel működő szervezeteket, és a nekik megítélt támogatásokat vette részletesebb vizsgálat alá (ez volt ugyanis korábban az a csoport, amelynek támogatásáról az Országgyűlés 1990-2003 között közvetlenül döntött). Az idei nca-támogatások alapján több mint félezer szervezet tartozik e körbe. Tevékenységük jellege alapján főként a szociális és egészségügyi területen működő, sport- és szabadidő-, kulturális, oktatási, illetve környezetvédelmi szervezetek, szövetségek részesültek összesen 784 millió forint támogatásban (ebből 316 millió forint a 2006-ra ütemezett kifizetés).
Változás a korábbi évekhez képest, hogy a pártok ifjúsági szervezetei nem kapnak pénzt ebből a keretből. Ugyanakkor jelentősen javított pozícióján például a Magyar Úttörők Szövetsége, amelynek támogatását a parlament korábban azonos vagy alacsonyabb szinten tartotta, mint a Magyar Cserkész Szövetségét, ám azt több mint másfél millió forinttal lekörözve most az élbolyba került. Jól - 4,6 millió forinttal - jött ki az osztozkodásból a baloldali kötöttségeit nyíltan vállaló Csillebérci Okosodó Egyesület is. Ugyanakkor bekerült a támogatottak közé, s mindjárt a maximálisan elnyerhető, 7 millió forintos támogatást nyerte el a Fidesz-MPSZ háttérintézményeként is emlegetett Századvég Politikai Iskola Alapítvány, s ugyanennyit kapott a konzervatív oldalhoz sorolt Rákóczi Szövetség is.
Az nca támogatási gyakorlata alapján visszakerült a civil szervezetek közé a Magyarok Világszövetsége (6 millió forint), amely a kilencvenes évek elején rendszeresen kapott a civil kalapból, majd önálló költségvetési cím lett, mígnem az Orbán-kormány megvont tőle minden állami támogatást. Régi-új kedvezményezettnek számítanak a nemzetiségi szervezetek is, amelyek a kisebbségi önkormányzatok 1994-es megjelenése után kerültek ki a parlament társadalmi szervezetek bizottsága látóköréből, ám most 1-1,5 millió forinthoz jutnak. A különböző egyházakhoz kötődő civil szervezetek viszont régen is, most is gyakori szereplői a listának: többségük ezúttal is a magasabb támogatási kategóriába került, a top 10-ben három ilyen szervezet is akad. Az átlagos támogatás e körben megközelíti az 1,8 millió forintot. Hasonló nagyságrenddel büszkélkedhetnek a sportszervezetek, ahol 37-en osztoznak 67 millió forinton: a legtöbbet a triatlon- (7 millió), a torna- (5 millió), majd a teniszszövetség (4 millió) kapta.
A jogvédő szervezetek most sem sorolódtak a jobban eleresztettek közé: támogatásuk az idén általában 1,5-3 millió forint között szóródik. Az alsó értéket kapta a Háttér Társaság a Melegekért és a Habeas Corpus munkacsoport, 3 milliót pedig a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány és a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciája. Nagyobb volt a távolság a környezetvédelmi szervezeteknél, ahol a Duna Kör mindössze 250 ezer forintnak örülhet, míg a most épp az ártalmas rovarirtó szerek betiltásáért küzdő Levegő Munkacsoport a maximumot kapta.
DOBSZAY JÁNOS