A 2004-es év lezárása után, áprilisban adunk tájékoztatást az idegenforgalom új statisztikai mutatóiról - ígérte a HVG-nek Probáld Ákos, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatásstatisztikai főosztályának vezetője. A külföldi turisták magyarországi, illetve a magyar turisták külföldi fogyasztásáról azonban csak június végén jelennek meg adatok, mert azokat a Magyar Nemzeti Banknak be kell illesztenie a változó módszertanú fizetési mérlegbe, melynek szolgáltatási soraiban 1995-ig visszamenőleges korrekció várható. Ezt követi majd az év végéig a turizmus nemzetgazdasági jelentőségét, ágazati kapcsolatait bemutató új adatok publikálása. A 2003 nyarán 180 millió forintos költségvetéssel - 2004-ben 400 millió volt a keret - beindult felmérések lakossági turizmusra vonatkozó számairól a KSH már 2004 tavasza óta tájékoztatja az EU-t, a hazai debütálás pedig az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának december 1-jei ülésén történt meg. A hivatalosnak korántsem tekinthető számok szerint 2004 első fél évében 15 millió külföldi kereste fel Magyarországot, de 63 százalékuk egy éjszakát sem töltött itt. Az egynapos látogatók 29, a többnaposok 71 százaléka érkezett turisztikai céllal, vagyis összességében a látogatók 45 százaléka, azaz 6,7 millió fő. A vásárlás, napi ingázás, munkavégzés jelentőségét mutatja, hogy az egynapos látogatók 45 százaléka (4,2 millió fő) e célból érkezett. A külföldiek első félévi fogyasztása 408 milliárd forint, a magyarok külföldi fogyasztása 262 milliárd forint, így az aktívum megközelíthette a 150 milliárdot. A turizmussal szoros kapcsolatban álló ágazatok GDP-hez történő együttes hozzájárulására előzetesen megadott 6,2 százalékkal kapcsolatban Probáld azt hangsúlyozta, hogy ez a szám egyelőre nem fedi le a turizmus valódi GDP-jét, az - főleg a továbbgyűrűző hatások miatt - ennél valamivel több lehet. A KSH új adatai felülírhatják a GKI Gazdaságkutató Rt. november 30-án bemutatott, a KSH 2002-es adatai alapján készült elemzését, miszerint a szállásadók és a vendéglátók mellett a turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülő egyéb szolgáltatók és a szektorba beszállítók tevékenységét is bekalkulálva a turizmus 8,8 százalékkal járul hozzá a GDP-hez; a szürke és fekete gazdaság figyelembevételével pedig az ágazat vezetői által szívesen kommunikált 10 százalék is igaznak bizonyulhat.