A kiskunhalasi Csipkeházban kizárólag kézi munkával, leheletfinom, fehérítetlen lenfonalból, a világon egyedülálló technikával készülő csipke grammja gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, mint az aranyé. A kínálatból a legértékesebb, egy körülbelül 60 centiméteres átmérőjű terítő ára 4 millió forint, ám "háromévi munka van benne" - indokolta az első pillantásra hihetetlen összeget Kiliti Zsuzsa, a Csipkeház vezetője. A legkisebb ajándéktárgyak a 10 ezer forint körüli áron kínált csipkemedálok, amelyek közül a legegyszerűbb elkészítéséhez is egy teljes munkanap szükségeltetik.

Az első halasi csipkéket a magyar háziipari mozgalom egyik elindítója, Dékáni Árpád tervezte 1902-ben. Azóta hatvan különféle öltésmintát alkalmaznak a varrónők, akiknek remekei évtizedek óta a magyar diplomácia exkluzív ajándéktárgyai. II. János Pál pápa például 1996-ban kapott halasi csipkét, az idén pedig Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége örvendeztette meg ilyennel a japán császárnét és II. Erzsébet brit királynőt. A világméretű elismertség nem csoda: a három, egymáson keresztbe fekvő halas védjeggyel ellátott magyar csipke az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, amit az 1938-as berlini nemzetközi kézműves kiállításon, majd a későbbiekben, például az 1958-as világkiállításon is megismételt, ez utóbbi helyen még a hazai terepen versenyző brüsszeli csipkét is lekörözve.

Az első halasi csipkevarrónő, Markovits Mária technikáját csak kevesen - ma például 15-en - követik a Csipkeház manufaktúrájában. Zárt világ ez: a speciális varrási módszert másfél év alatt lehet elsajátítani, s további legalább egy év kell ahhoz, hogy a jelölt tökéletesen begyakorolja magát. Varrni csak természetes fény mellett lehet, lámpánál ugyanis az aláfektetett papír "becsillog". Noha a csipke az egyedisége mellett épp a magas munkaigényessége miatt drága, az árakból, például a 4 millió forintos terítőből visszaszámolva csupán 340 forintos órabér - és annak közterhe - jön ki. Ezért üzleti vállalkozásként, támogatás nélkül nem áll meg a lábán: a Csipkeházat működtető Halasi Csipke Közalapítvány költségvetésének kétharmadát - 2004-ben 20 millió forintot - a helyi önkormányzat állja. Három éve egyszeri, 10 millió forintos támogatást kapott az alapítvány a gazdasági tárcától, a Külügyminisztérium pedig azzal segíti, hogy megvásárolja a neves személyiségeknek szánt ajándékokat. Ezenkívül összegyűjtöttek egy bőröndnyi csipkét, amelyet nagykövetségekre, kereskedelmi kirendeltségekre visznek el (a minikiállítás most éppen Pekingben van). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pedig kiállításokra, konferenciákra utaztatja saját költségén az alapítvány képviselőit, akik így bemutathatják - no és árulhatják - a halasi csipkét.