A népművészeti tárgyak zsűriztetésével az állam garantálja, hogy az adott termék valódi, és művészi értéket képvisel. Ez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a feladata, amely az idén szeptember 1-jéig a Magyar Művelődési Intézetre, azóta pedig a Hagyományok Házára (HH) testálta ezt - tájékoztatta a HVG-t Beszprémi Katalin, a HH főosztályvezetője. A minősítést egy három-hét fős bizottság végzi el, amelynek nép- és iparművész tagjait a HH főigazgatója kéri fel. A kézművesek a zsűrizésért darabonként 800 forintot fizetnek, ezért a terméket azonosító számmal, a minősítéséről szóló jegyzőkönyvvel, fényképpel látják el, és beteszik egy számítógépes adatbázisba. A minősített termék lehet A kategóriás, vagyis egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű, kifogástalan technikával elkészített, hagyományőrző alkotás; B kategóriájú, azaz jellegzetes, hagyományos alkotás; és jelölés nélküli, tehát színvonalas, ámde művészi értékkel nem bíró, népies ajándéktárgy.

"A zsűriztetés akkor válna általánossá, ha a kereskedők is érdekeltek lennének benne" - vélekedett Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója. A népművészeti jellegű, "gagyi" ajándéktárgyakat áruló pavilonok tulajdonosait azonban csak akkor lehetne erre rászorítani, ha működési engedélyüket - amelyet az önkormányzatok általában csak zsűrizett népművészeti tárgyakra adnak ki - végre komolyan ellenőriznék, s ha kell, akár vissza is vonnák.