Minden tizedik kórház csődközeli helyzetben van - summázható a Magyar Kórházszövetség múlt héten nyilvánosságra hozott, a fekvőbeteg-ellátó intézmények 70 százalékát felölelő, az év első felének adatai alapján készített felmérése. Az intézmények megrendült anyagi helyzete a szövetség elnöke, Golub Iván szerint javarészt a finanszírozás idei változtatására vezethető vissza. E január 1-jei - de az úgynevezett csúszó elszámolás miatt a bevételeket csak áprilistól befolyásoló - módosítás egyik eleme az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (tvk) szerinti finanszírozás. Ez fékezi azokat az évek óta tapasztalható kórházi törekvéseket, hogy a nagyobb bevétel érdekében mesterségesen felturbózzák teljesítményüket. Az új - degresszív - szabályok szerint ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak akkor fizeti ki az intézményeknek teljesítményük 100 százalékát, ha idei produktumuk nem haladja meg a tavalyi 98 százalékát. Ha ennél a bázisnál 5 százalékkal magasabb a teljesítmény, a többletre a normál összegnek csak a 60 százalékát kapja meg a kórház, az 5-10 százalékos túlteljesítésre 30 százalékot, az e fölötti részre pedig már mindössze 10 százalékot fizet ki a biztosító. A degresszió kevésbé sújtja a részleges költségtérítéssel működő (például ápolási, szanatóriumi, rehabilitációs ellátásra berendezkedett) kórházakat, továbbá a tulajdonosuktól többlettámogatásban részesülő egyházi, illetve a belügyi és a honvédelmi tárcához, valamint a MÁV-hoz tartozó intézményeket.

A tvk-t elfogadta a kórházszövetség kongresszusa, azt viszont már nem nyelte le, hogy "visszanormázták" a teljesítmény fokmérőjének számító úgynevezett súlyszámokat is. A kormányfőnek írt levélben még tavasszal azt prognosztizálták, hogy a 2003. évi teljesítmény alapján 22-25 milliárd forintos forrásapadást okoz a kórházaknak. A felmérésre válaszoló 118 kórház közül 88 jelzett jelentős gazdasági-pénzügyi egyensúlyromlást, amihez a bevételcsökkenés mellett költségeik növekedése is hozzájárult. Az infláció, a gyógyszerekre bevezetett áfa, a közüzemi díjak növekedése, továbbá a munkavállalók illetménypótléka nem - vagy nem teljesen - került ellentételezésre. A kórházak adóssága 10-20 millió és 1 milliárd forint között mozog; a kisebb városi intézményeknél az előbbi összeg is nehézséget okoz. Az intézményeknek csupán a harmada jelezte, hogy nincs adóssága, ugyanakkor az utóbbiak kétharmada fokozatos tartalékvesztésről számolt be. A kórházszövetségnél úgy vélik: a működőképességhez 2005-ben - beszámítva az idei veszteséget is - 40-45 milliárd forint többletjuttatásra volna szükség. Addig is szeretnének hozzájutni ahhoz a - szerintük 5 milliárd forintos - maradványhoz, ami az egészségbiztosító kasszájában a finanszírozás átalakítása miatt képződött. Az egészségügy jövő évi költségvetéséről pedig egyelőre annyit tudni, hogy a tárcát hétfőtől irányító Rácz Jenő inflációt meghaladó gyarapodást ígért. A büdzsé adatai legkorábban, október 7-én válhatnak ismertté, aznap, amikorra az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos sztrájkot hirdetett.

MOLNÁR PATRÍCIA