A készülő magyar rendeletek logikájával ellentétes módon szabályozzák az italcsomagolások betétdíját Németországban. A kisebbik koalíciós párt, a zöldek környezetvédelmi minisztere által "végigbokszolt", tavaly bevezetett rendszer lényege, hogy mindenképpen betétdíjat kell felszámítani a fémdobozos, a műanyag palackos és az üveges italok után, akár újratölthetők, akár nem, így azok elkülönített gyűjtése és ártalmatlanítása mindenképpen megoldódik (a borosüvegek, a tejcsomagolás és a kartondobozok viszont nem betétdíjasok). Az indokok közt szerepelt, hogy 1991-1999 között megduplázódott a dobozos sörök mennyisége, a háztartási hulladék térfogatának 20 százaléka italcsomagolás volt. A végső lökést az adta, hogy a többször használható csomagolások 1991-ben önként vállalt 72 százalékos arányát a gyártók és a forgalmazók nem tartották be.

A betétdíjas rendszer - minden ellenkező híreszteléssel szemben - működik. A tavaly január elsejei bevezetéstől fogva tíz hónapig minden bolt csak a nála vásárolt üveget, dobozt volt köteles visszavenni, megkövetelve a vásárlást igazoló blokkot, tavaly október óta viszont vonalkód-leolvasóval ellátott üveg- és dobozvisszaváltó automaták várják a vásárlókat a nagy üzletek előterében, ahová be lehet dobálni a bárhol vett üres sörösdobozt vagy kólásüveget. A blokkon szereplő összeget a pénztár kifizeti, vagy - ez a gyakoribb - beszámítja a vásárlásba.

A kereskedelmi és italforgalmazó cégek a betétdíjat óriási ellenállással fogadták. Látszólag be is igazolódtak keserű jóslataik: a sörfogyasztás 2003-ban mintegy 3 százalékkal elmaradt az előző évitől, ezen belül is a dobozos sör szenvedte meg leginkább a keresletcsökkenést: az utóbbira specializálódott dortmundi, schleswig-holsteini sörfőzdék két számjegyű visszaesésről panaszkodtak. Csakhogy ugyanezen időszakban több mint 10 százalékkal nőtt a németországi ásványvízfogyasztás, holott az azt tartalmazó műanyag vagy üvegpalackok is a kötelező betétdíj hatálya alá tartoznak.

A betétdíjat már csak két vizsgálat fenyegeti. Az egyik Brüsszelben folyik, ahol a többi EU-ország italkereskedői tettek panaszt, mondván, a kötelező betétdíj versenyhátrányba hozza őket Németországban. A másik pedig a német versenyhivatalban, amely viszont azt ellenőrzi, az üvegvisszaváltó automaták gyártása és felállítása nem juttatta-e piaci monopolhelyzetbe az azokat forgalmazó cégeket.

WEYER BÉLA / BERLIN