A legendás 3 gyerek, 3 szoba szlogent végképp ki kell verniük a fejükből azoknak a fiataloknak, akik jutányos forinthitelből teremtenék meg első otthonukat. A június végén megszűnő lakástámogatásokat három hónapos szünet után, októbertől felváltó kedvezményes hiteleket legfeljebb 20 millió forintba kerülő ingatlanokhoz lehet ugyanis felvenni. Ekkora összegért egy-másfél szobás, fekvésétől függően 35–50 négyzetméteres új otthon szerezhető Budapesten. Vidéki ingatlanoknál az értékhatár ennél kisebb, 12 millió forint lenne. A támogatott hitel összege – a lapzártakor ismert javaslat szerint – legfeljebb 12 millió forintra rúghat egy fővárosi és 8 millióra egy vidéki ingatlan vételénél, korszerűsítéseknél pedig – az ingatlan helyétől függetlenül – 5 millió forintra.

HVG

Az eredetileg 30 milliós lakásra és 15 milliós hitelre belőtt limitek csökkentését a szocialista frakció kezdeményezte, mondván, ne támogassák a gazdagok lakásszerzését az adófizetők pénzéből. Cserébe nagyobb, legalább 5 százalékpontos kamattámogatást kértek az eredetileg kalkulált 3 százalékpontossal szemben az új lakásokra, és 4 százalékpontost a korszerűsítési hitelekhez. Amennyiben ez lesz a végső döntés, a kedvezményes forinthitelek kamata évi 10 százalék alatt maradhat, és a költségvetésből sem kellene a tervezett évi 2,5–3 milliárd forintnál sokkal többet költeni kamattámogatásra. Nem kerülne veszélybe a következő három évre tervezett 170 milliárd forintos megtakarítás sem, amit a kamatkedvezmény szigorítása mellett javarészt a gyermekek után járó kedvezmények, azaz a szocpol eltörlésével érnek el.

A tervezett támogatási rendszerben nyomokban sem fedezhető fel az ésszerűség, alighanem kizárólag a spórolás motiválja. Ahogy az utóbbi 40 évben mindig, most is a lakáshoz, nem pedig a lakóhoz – annak rászorultságához – kötődnek a támogatások. Ennek eredménye az odú méretű kislakások további térnyerése lesz, amit persze a tehetősebbek is kedvezményesen megvehetnek. A kevésbé jómódúaknak viszont a saját erő előteremtése is gondot jelenthet, hiszen korábban sokszor a szocpol volt ennek a forrása. Megoldást jelenthet persze a lakás-előtakarékosság vagy a szülői segítség. További hitelt már csak azért is nehéz lenne ugyanarra az ingatlanra felvenni, mert a pénzintézetek a válság kitörése óta szigorították a hitelezési feltételeiket, és ma már ritkán nyújtózkodnak túl az ingatlan értékének 60 százalékán.

HVG

Az ingatlanpiacon nem sok jót várnak a szigorúan az első és – a korszerűsítésen kívül – csak új lakáshoz igényelhető támogatástól, holott ez a kormány szándéka szerint élénkítheti az építőipart, és új munkahelyeket is teremthet. Ezt azonban vitatja egy jelzálogbanki hatástanulmány. Egy-két százalékponttal nagyobb kamattámogatással és az önerő-követelmény 40-ről 30 százalékra csökkentésével lehetne csak érdemleges, 100-200 milliárd forintos ingatlankeresletet generálni, becsüli a szakértői anyag, igaz, ez évi 10-15 milliárd forintba kerülne az adófizetőknek. A borúlátóbbak ezért az építőipari és ingatlanpiaci visszaesés fokozódására számítanak, ami az iparágban foglalkoztatott 450 ezer alkalmazott munkahelyének egy részét is veszélyezteti.

A rossz gazdasági klíma és a családok bizonytalan pénzügyi helyzete miatt a június végéig hatályban lévő régi támogatásokért sem indult nagy roham. Legfeljebb 10 százalékos igénynövekedést tapasztalt Bánfalvi László, az Otthon Centrum (OC) Hitelcenterének igazgatója. A lakáshitel-keresletet fékezi az is, hogy sok kérelmező kiesik a banki hitelbírálati rostán. Míg egy éve 100-ból 30 ügyfél nem volt hitelképes, most – az OC becslése szerint – 70-et utasítanak el.

Erősödik a piaci bizonytalanság, hosszú távú lakáspolitika híján ugyanis sem a vevők, sem az eladók nem tudnak mihez igazodni – mondja Baross Pál, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. Egyesek például azért halasztják el a vételi döntéseket, mert arra számítanak, hogy a következő kormány visszaállítja a megszűnő támogatási mértékeket.

Damoklesz kardjaként lebeg az ingatlanpiac felett a rossz lakáshitelek ügye is. A bankszövetség becslése szerint 6-8 ezer esetben torkollhat végrehajtási eljárásba az adósságrendezés az idén, ami az összes, csaknem 1,4 millió ingatlanfedezetű jelzáloghitelnek kevesebb mint az egy százaléka, de gyorsan nőhet a szám, ha romlik a helyzet. Egyelőre a pénzintézetek nem zárkóznak el az átütemezésektől és más átmeneti hitelkönnyítésektől. Egy két éve húszéves lejáratra felvett, 7,4 millió forint összegű, svájcifrank-alapú hitel havi részlete egyébként idén februárban – amikor a forint a leggyengébb volt – 46 százalékkal volt magasabb, mint a törlesztés kezdetén, és 36 százalékkal több most, amikor már stabilizálódott az árfolyam, miközben a forinthitel havi részlete – a kamat emelkedése miatt – 14 százalékkal nőtt (lásd ábránkat). Más kérdés, hogy egy banki számítás szerint, ha a forintárfolyam a jelenlegi szinten maradna, és a kétféle hitel kamatfeltételei sem változnának, a hitel lejártáig összesen 16,5 millió forintot fizetne ki a devizaadós és 22,5 milliót a forintadós.

Hiába járnak azonban elvben jobban a devizaadósok, ha a kölcsön felvételekor rosszul mérték fel teherviselő képességüket, és nincs már tartalékuk a 30–50 százalékkal megnőtt havi részlet kifizetésére. A törlesztési biztosítás hiányában leginkább kilátástalan helyzetbe került munkanélkülieket állami garanciával segítette volna meg egy márciusban elfogadott törvény, ám nem lépett hatályba. Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés egyelőre nem vezetett ugyanis eredményre, egyes hírek szerint azért, mert az állam 100 százalékos garanciát vállalt a bajba került adósoknak nyújtott áthidaló hitelre. Ezt a problémát mindenesetre hétfőn feloldották egy törvénymódosítással, így a Pénzügyminisztérium szerint legkésőbb július végére meglesz a brüsszeli jóváhagyás, és az attól számított 15 napon belül a törvény hatályba is léphet.

Hétfőn a parlament egy füst alatt nemcsak a garanciát csökkentette az áthidaló kölcsön összegének 80 százalékára, de egy 70 százalékos változatot is kiterjesztett minden olyan adósra, akinek a fizetőképessége érdemben romlott, amit a havi részlet és a rendelkezésre álló jövedelem hányadosával mérnek. Ezentúl a kezességet nemcsak a devizaalapú lakáshitelek adósai igényelhetik, hanem bárki, akinek ingatlanfedezetű kölcsöne vagy lakáslízing-szerződése van. Feltéve, hogy a kölcsön vagy a lízing összege nem haladja meg munkanélküliek esetében a 20 millió, egyéb adósoknál a 10 millió forintot, és a fedezetként szolgáló ingatlan nem kerül többe 30 milliónál. A megsegített adósnak a garancia kétéves időtartama alatt is folyamatosan fizetnie kell – ha munkanélküli, akkor havi 10 ezer forintot, ha nem, akkor legalább az induláskori részletet.

A hétfőn elfogadott mentőcsomag az árverés előtt állóknak is dob egy mentőövet – a szükséges jogi előkészületek miatt várhatóan csak szeptembertől – az önkormányzatok kontójára. A helyhatóságok elővásárlási jogot kaptak ugyanis a kényszer-értékesítésre kerülő ingatlanokra. A vásárláshoz állami árfolyam-garanciával devizaalapú hitelt igényelhetnek a Magyar Fejlesztési Banktól, évi 5-6 százalékos kamattal, legfeljebb 25 évre, és lakásonként maximum 20 millió forintig. A vásárlás feltétele, hogy az ingatlant a bedőlt adósnak adják bérbe.

Nincs elragadtatva az intézkedéstől Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere. Miközben a kormány elvárja az önkormányzatoktól, hogy hitelből vegyék meg a bajba jutott adósok lakását, a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitel egyik feltételeként kínálta, hogy 120 milliárd forinttal csökkenti az önkormányzatok támogatását, ami rontja azok hitelképességét – fejtegette a HVG-nek. Ezért szerinte a kilakoltatással fenyegetett családoknak csak akkor tudnának hatékonyan segíteni az önkormányzatok, ha a kedvezményes hitel mellé vissza nem térítendő állami támogatást is kapnának. „E nélkül a lakbér összegét sem lehetne olyan mértékűre csökkenteni, hogy azt ki tudja fizetni a hiteltörlesztéssel bajba került adós.”

PAPP EMÍLIA