HVG

Mladan Dinkic szerb miniszterelnök-helyettes, gazdasági és térségfejlesztési miniszter közölte, hogy országa bankrendszere erős, egyenesen túl sok tőkével rendelkezik, eddig egyetlen pénzintézet sem szorult mentőövre. Nem tartotta lehetetlennek, hogy a külföldi bankok szerbiai leányai nyújtanak majd segítséget a megrendült anyabankoknak. Az optimizmust sugárzó politikus szerint az alacsony bérköltségek ma még inkább vonzzák a külföldi tőkét Szerbiába, mint eddig, például az autóalkatrész-gyártásba, s az export most Oroszország és a környező országok felé vesz irányt. Az uniós tagságból Belgrád számára csak a vízummentesség lenne fontos, amúgy az országnak van türelme kivárni, amíg Brüsszel hívja. Dinkic a HVG-nek kifejtette, kormánya nagyszabású gazdaságélénkítő intézkedésre készül, amibe állami infrastrukturális fejlesztések is beletartoznak. Hasonló szellemben nyilatkozott Sherefedin Shehu albán pénzügyminiszter-helyettes, aki elmondta, hogy a 2005-ben elindított privatizáció most kezd beérni, állami beruházásokkal igyekeznek élénkíteni a tavaly még 6 százalékkal növekedett gazdaságot. Shehu közölte, egyelőre az albán pénzügyi szektorban sem érzékelni a válságot, szerinte inkább azon kellene elgondolkodni, nem jelentenek-e a jelenlegi helyzetben a nyugati bankok veszélyt a térségre. A macedón pénzügyminiszter, Trajko Slavenski arról számolt be, hogy országa bankszektorát eddig elkerülte a nemzetközi válság első hulláma, a grúz gazdasági miniszter, Lasha Zhvania pedig azon örvendezett, hogy a tavaly nyári orosz katonai támadást követően tetemes segélyt kapott Grúzia az uniótól, ez a pénz most nagyon jól jön.

A térség uniós országaival kapcsolatban viszont az EBRD Bécsben fellépő főközgazdásza, Erik Berglöf azt fejtegette, ezen országok pénzügyi szektora integrálódott a nemzetközi pénzügyi rendszerbe, ami most éppenséggel hátrányt jelent, feladták ugyanis saját védelmi vonalaikat, s sebezhetővé váltak. Berglöf a HVG-nek azt hangoztatta, hogy a kelet-közép-európai leánybankoknak feltétlenül kapniuk kell azokból a segélycsomagokból, amelyeket a nyugati kormányok bocsátanak bankjaik rendelkezésére. Megjegyezte, hogy az osztrák bankoknak, amelyek az elmúlt években a legtöbbet profitáltak a régióban, most ki kell venniük a részüket a segítségből. Azt már az EBRD alelnöke, Manfred Schepers mondta el előadásában, hogy a londoni székhelyű bank továbbra is katalizátorszerepet kíván játszani a térségben, erejéből telően segít a régió pénzintézeteinek is, de mint mondta, csak a jó bankokba invesztálnak.

Ausztria a kelet-közép-európai térség legnagyobb finanszírozója, 224 milliárd eurónyi hitelt helyezett ki, többet, mint a nála sokkal erősebb Németország. Eric Hampel, az olasz Unicredit bankcsoport osztrák egységének, a Bank Austriának az irányítója a konferencia zárónapján nemzetközileg összehangolt programot sürgetett Kelet-Európa megsegítésére. A pénzintézet számításai szerint 400 milliárd eurónyi külső likviditást igényel a térség ahhoz, hogy növekedését fenn tudja tartani.

A térségben legjobban involvált kilenc kereskedelmi bank – értesülések szerint az osztrák Raiffeisen International és az Erste, az olasz Unicredit és az Intesa Sanpaolo, a német BayernLB, a francia Societe Generale, a belga KBC, a svéd Swedbank és a görög EFG – lobbicsoportot hozott létre. Együtt akarják a kormányokat, Brüsszelt és az Európai Központi Bankot mozgósítani, hogy segítsenek megoldani a kelet-közép-európai térség hitelválságát.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS