Szerencséje van az ügyészeknek, hogy legalább nem kaptak kitüntetéseket azért, hogy az elsőfokú bíróságokkal tökéletes összhangban futószalagon helyezték előzetes letartóztatásba azokat a tüntetőket és nem tüntetőket, akiket a rendőrség elébük vitt. Vajon segít-e a történteken, hogy az ijedelem elmúltával azután a másodfokú bíróságok szintén futószalagon semmisítették meg ezeket a határozatokat? - eme gúnyolódástól sem mentes, az igazságügyi szerveknek a 2006. őszi utcai zavargások kezelésére utaló dörgedelem a legfelsőbb helyről, Sólyom László köztársasági elnöktől ez év június 9-én érkezett az ügyészek címére. Mégpedig díszcsomagolásban: a fenti passzus ugyanis az államfőnek a magyar ügyészség napja alkalmából született ünnepi üzenetében szerepelt.

Nem tudni, fülükbe csengett-e az elnöki intelem az ügyészeknek a múlt szombati atrocitások után, mindenesetre tény, ez alkalommal egyetlen esetben kezdeményeztek előzetes letartóztatást, egy korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt személy ellen. A koncepcióváltásnak más oka is lehet: a 2006. szeptemberi tévészékházostrom, illetve az október 23-át követő randalírozás vádlottainak zöme ugyanis jogerősen legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ilyen esetben viszont az előzetes letartóztatás miatt a vádhatóság utóbb nagy összegű kártérítési igényekre számíthatott. A sok jogász szerint is botrányos ítélkezési vajszívűség a Fővárosi Főügyészség által a múlt hónap elején készített összefoglalóból is kiolvasható: civilek ellen a 2006. szeptemberi tévéostrom után 108 esetben indult nyomozás, ebből 49 ügyben volt vádemelés, kilencben bíróság elé állítás, 45-ben pedig vádmegszüntetés. Hasonlóak az arányok az október 23-ai események kapcsán is: akkor negyven nyomozásra 17 vádemelés, két bíróság elé állítás és 18 megszüntetés jutott. Ahol pedig vádirat alapján tárgyalás nélkül született ítélet, illetve bíróság elé került az ügy, ott sem voltak elrettentőek a verdiktek. Érdekes adalék például az a jogerős ítélet, amelyben egy fiatal férfi egy év két hónapi - két évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért, miközben a bíró hangsúlyozta, kövekkel és egyéb ismeretlen tárgyakkal történő megdobálás nem alkalmas az élet kioltására. Ugyancsak a Fővárosi Bíróságon zajlott az a per, amelynek ez év januári tárgyalásán az elsőfokú ítélet indoklásában a bíró Bibó István "demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni..." gondolatát citálta, miután felmentette a szélsőséges tüntetések egyik állandó szereplőjét, Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérlete vádja alól (Budaházy a 2006. őszi zavargások után a kuruc.info portálon publikált írásai miatt került bíróság elé).

Azt egyelőre nem tudni, mit hoznak a hét végi eseményeket követő eljárások. Lapzártánkig a bíróság a tojásdobálókat felmentette a garázdaság vádja alól, néhány esetben rendzavarás címén tízezer forintos nagyságrendben szabálysértési bírságot szabott ki. "Tavaly is felhívtam arra a figyelmüket, hogy mennyire káros, ha megrendül a közbizalom a jogok érvényre juttatását szolgáló állami szervekben" - áll a Sólyom-üzenetben. Kérdés, hogy a köz bizalma mit jelent: a Medián szerint 2006 szeptemberében-októberében az ügyészség és a rendőrség iránti bizalom is megelőzte a bíróságokét, amelyet a kategóriájában hagyományosan sereghajtó hadsereg is megközelített.