A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Szerbia EU- és NATO-tagságát, a tartományi és nemzetiségi autonómia szélesítését pártolja - mondta a HVG-nek Pásztor István, a párt elnöke és államfőjelöltje.

HVG: Az utóbbi években a vajdasági magyar pártok képtelenek voltak az együttműködésre, ön most mégis a VMSZ, valamint két másik szervezet, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt közös jelöltjeként indul a szerbiai elnökválasztáson. Mi változott?

P. I.: A tavalyi szerbiai parlamenti választáson a legnagyobb vajdasági magyar tömörülés, a VMSZ újra politikai tényezővé vált, hiszen több év után a párt három képviselővel ismét bejutott a parlamentbe. A vajdasági magyarok közül azonban csak minden negyedik választó voksolt a pártra, s ezzel egyértelművé vált, hogy elvesztettük a lakosság bizalmát. A vajdasági magyarokat az nem zavarja, hogy több magyar párt van, de az elfogadhatatlan, hogy míg a szerb pártokkal meg tudunk állapodni, a magyar szervezetek között csak vita van. A Magyar Koalícióba tömörült pártok vezetői már öt-hat alkalommal találkoztak egymással, s az együttműködés az elnökválasztás után is folytatódni fog. Rájöttünk, nincsenek áthidalhatatlan ellentétek, s igyekszünk mindenkit rákényszeríteni a párbeszédre.

HVG: Milyen részvételi arányra számít a magyarok körében, milyen eredménnyel lenne elégedett?

P. I.: A közvélemény-kutatások szerint 4 százalék körüli eredményre számíthatunk, biztos vagyok abban, hogy most a mintegy 250 ezer magyar választó körében a korábbinál magasabb lesz a részvételi arány. Bár tudom, hogy nem kerülök be a második fordulóba, nem csak a magyarok voksaira számítok: a Vajdaságban más kisebbségek is vannak, s több nemzeti közösség, például a montenegrói is mögém állt.

HVG: A vajdasági magyar pártok a Magyarországhoz való viszonyban sem értenek egyet. A Magyar Koalíció létrejötte változtat ezen a helyzeten?

P. I.: A koalíciónak nincs önálló "anyaország-politikája", a pártok továbbra is maguk határozzák meg, milyen viszonyt ápolnak Magyarországgal. A VMSZ változatlanul kiegyensúlyozottságra törekszik, ám úgy véljük, hogy mindig másféle kapcsolatrendszert kell fenntartani a kormányon lévő, illetve az ellenzéki erőkkel. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az itteni magyar szervezeteknek elsősorban nem Budapest, hanem Belgrád felé kell fordulniuk.

HVG: Mi a különbség a VMSZ és a többi demokratikus párt programja között?

P. I.: Programunkban nagyon fontos helyet kapott a tartományi autonómia, illetve a magyar közösségi és személyi autonómia kérdése, azt akarjuk, hogy a Vajdaságnak legyen jelentős saját végrehajtói, törvényhozói és bírói jogköre. Ugyancsak szorgalmazzuk a decentralizációt, azaz az önkormányzatok szerepének növelését, illetve a vajdasági közigazgatási határok felülvizsgálatát. Azt akarjuk, hogy az észak-bácskai tömbmagyarság ne három, hanem egy körzethez tartozzon.

HVG: Mi pártja álláspontja Koszovó elszakadásáról?

P. I.: Koszovó elveszett, már tíz éve nem része az országnak. A szerb politikai elit nem hajlandó beletörődni ebbe. Az egyetlen megoldás, hogy normális kapcsolatot kell létrehozni a függetlenedő Koszovóval.

HVG: Szabnak-e feltételeket azért cserébe, hogy a második fordulóban a demokrata jelölt mögé álljanak?

P. I.: Ezúttal senki sem számíthat feltétel nélküli támogatásunkra, a VMSZ csak akkor fog a demokrata jelölt - Borisz Tadics - mellé állni, ha a politikus megerősíti, támogatja a VMSZ alapvető törekvéseit: az állam decentralizálását és az önkormányzatok erősítését, a vajdasági autonómia kiszélesítését, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést, valamint Szerbia európai integrációjának folytatását. Ugyanakkor azt is tudjuk, ha Tadics határozottan kiáll a vajdasági autonómia mellett, az csökkentheti a szerbek közötti támogatottságát.