Berlinben bárki odasétálhat a szövetségi parlament üléseinek helyet adó Reichstag épületéhez, megtapogathatja a falakat, leülhet a nyugati oldalon a lépcsőre, gyönyörködhet a naplementében. Sőt, ha csak az épületnek egy részébe is, de mindennap éjfélig akár be is mehet. A látogatók számára fenntartott bejáraton keresztül a biztonsági vizsgálat után egyenesen a híres üvegkupolába visz a lift, ahonnan egyrészt csodálatos panoráma nyílik a városra, másrészt lefelé nézve éppen az ülésterembe pillanthat be a polgár, mintegy fölülről ellenőrizve - még ha csak üvegfalon keresztül is -, hogyan dolgoznak választott képviselői. Európa legnagyobb politikai és gazdasági hatalmának törvényhozását, úgy is mint a népszuverenitás legfőbb letéteményesét, semmiféle vaskordon nem választja el tehát a néptől.

Ennél keményebb a védelem: törvény ereje mondja ki, hogy a parlamentet övező úgynevezett nyugalmi körzetben semmiféle olyan rendezvényt nem lehet tartani, ami bármely módon alkalmas a törvényhozás munkájának bármiféle néven nevezendő befolyásolására vagy megzavarására. Azt is törvény határozza meg, egészen pontosan, hol húzódik ez a láthatatlan vaskordon. A Reichstag északi oldalán a Spree folyó, keleten a magyar követségnek is helyet adó Wilhelmstrasse, délen a Brandenburgi kapu és a Június 17. sugárút, nyugaton a Willy-Brandt-Strasse és a Jichak-Rabin-Strasse zárja körbe ezt a területet, vagyis minden irányban legalább 400-500 méter távolságra száműzve nem csupán a politikai tüntetéseket, de a kulturálisnak nevezett eseményeket is.

Amikor a parlament nem működik, akkor legalább hét nappal korábban megkért előzetes engedély alapján lehet nyilvános rendezvényt szervezni a Reichstag körzetében. Erre a leglátványosabb példa a tavaly nyári focivébé idején volt, amikor is az Adidas cég engedélyt kért és kapott, hogy a Reichstag előtti füves területen felépítse a müncheni Allianz-aréna kicsinyített mását, s óriáskivetítőket állítson föl a szurkolók részére.

A parlament működésének idején azonban nincs engedély, s nincs tréfa. Senkinek. Ezt a saját bőrén tapasztalhatta meg az az öt Bundestag-képviselő - valamennyien a PDS-Baloldali Párt tagjai -, akik még tavaly februárban, a munkanélküli-ellátásról szóló törvény módosításának (értsd: szigorításának) szavazási napján úgy érkeztek az épülethez, hogy tiltakozó táblákat vittek a kezükben. Az akciót a tévényilvánosságnak szánták, mutatván, a baloldaliak így védik a dolgozók érdekeit, s majd benn is így fognak szavazni - ám a rendőrség szerint ez nem volt más, mint engedély nélküli tüntetés. Igazoltatták az "elkövetőket", s a jegyzőkönyv szerint alig több mint öt percig tartó demonstráció sokba került a képviselőknek: fejenként valamivel több mint 600 euró szabálysértési bírságot rótt ki rájuk a hatóság. S azt lehet mondani, hogy még jól is jártak. A nyugalmi körzetben bármiféle nyilvános akcióban részt venni ugyanis csak 1999 óta szabálysértés, egészen addig bűncselekmény volt.