Dániában és Európa sok más országában szinte nincs jogi korlátja a vallási jelképek kifigurázásának - magyarázza fáradhatatlanul a Nigériától Indonéziáig mindenfelől rá zúduló kérdésekre a világ talán legjelentősebb muszlim vallási portálja, a katari székhelyű IslamOnline által meghívott, Kairóban dolgozó dán újságíró, Adam Hannestad. "A dán média rendkívül sokszínű, nagyrészt magánkézben van, de az állami sajtó is független. Politikusokat, üzletembereket, kulturális vezetőket is kritizálnak. Meg sem tudnám számolni, hányszor találkozni Jézus kigúnyolásával a médiában, viccekben, színdarabokban" - magyarázza muszlim olvasóinak, hangsúlyozva, hogy a Mohamed-karikatúrák közlése szerinte is elítélendő. Eközben az európai és amerikai közvéleménynek iszlámszakértők magyarázzák el újra és újra, hogy a karikatúrák nemcsak azért sértők, mert Mohamed az iszlám első számú prófétája, hanem azért is, mert hitük szerint az emberábrázolás önmagában is tilos.

A civilizációk közti megértésért küzdők azonban talán szélmalomharcot folytatnak. Nyugaton és Keleten egyre többen vélik úgy, hogy igaza volt Samuel Huntingtonnak, aki 1996-ban megjelent könyvében a Szovjetunió megszűnte utáni világrendet ideológiák vagy gazdasági érdekek konfliktusa helyett civilizációk összecsapásaként láttatta. Az amerikai történész magyarul is megjelent híres könyvében 2010-es dátummal készített is egy forgatókönyvet a Nyugat és a Kínával szövetkezett iszlám civilizáció közti világháborúról, mely végezetül a Nyugat hanyatlásához és az Egyenlítő-közeli államok felemelkedéséhez vezet. Maga Huntington egy 2001 októberében készült interjúban - látva, hogy Kína és India is csatlakozott Bush terrorizmus ellen hirdetett harcához - immár elképzelhetőnek tartotta, hogy a valódi háborút nem a Nyugat, hanem a muszlim civilizáció vívja majd "a többiekkel".

Sokak szerint az iszlám-Nyugat háború már el is kezdődött. "Az istenre! Nem értitek, hogy ezek az oszama bin ladenek felhatalmazva érzik magukat, hogy megöljenek minket, a gyerekeinkkel együtt, csak mert alkoholt iszunk, mert nem növesztünk hosszú szakállat, és nem akarunk csadort meg burkát viselni, mert színházba meg moziba járunk, mert szeretjük a zenét és a táncot, mert televíziót nézünk, mert miniszoknyát meg sortot viselünk, mert a strandon és az uszodában félmeztelenül napozunk, mert akkor szeretkezünk, amikor akarunk, és azzal, akivel akarunk, vagy mert nem hiszünk Istenben?" - tette fel a kérdést A harag és a büszkeség címen az ikertornyok pusztulása után kiadott könyvében az Amerikában élő olasz írónő, Oriana Fallaci. Manapság Irán is láthatóan azon igyekszik, hogy Nyugat-, illetve Izrael-ellenes retorikával egyesítse a muszlim világot, amelyben sokan a keresztes háborúktól a Közel-Kelet gyarmatosításán át az Irak megszállásáig tartó időszakot a nyugati világ iszlámellenes harcaként értelmezik, melybe a franciaországi fejkendőtilalom és a dán Mohamed-karikatúrák is szervesen illeszkednek.

Pedig - véli Simon Róbert iszlámszakértő, a Korán magyar fordítója - míg a nyolcvanas évek elejéig a fundamentalista csoportok ideológiája az iszlám történelmi hagyományokon alapult, a mai mozgalmak már csak kisebb részben magyarázhatók az iszlámmal, túlnyomórészt a globalizációra adott válaszként kell értelmezni azokat. Az iszlám csak egy kapocs a magukat megalázottnak érző, a világ különböző égtájain kisebbrendűségi érzésekkel küzdő tömegek közt. Nem véletlen, hogy a karikatúrák miatt kirobbant tüntetések egyik fő jelszava a "Halál Amerikára" lett, holott az Újvilágnak semmi köze nincs ehhez a botrányhoz. "Az iszlám világ nagy része Algériától Szudánon és Bangladesen át Indonéziáig a hetvenes-nyolcvanas évek óta folyamatos válságban él - mondta a HVG-nek Simon Róbert -, s ez mára odáig jutott, hogy bármilyen ügy irracionális tömegmegmozdulást gerjeszthet. A küzdelem - Simon ebben is vitatkozik Samuel Huntingtonnal - nem valamely politikai cél (területi hódítás vagy az igazságosabb újraelosztás) érdekében folyik, hiszen az iszlám országok sem katonailag, sem gazdaságilag nem vehetik fel a versenyt a Nyugattal. Így világháború helyett - véli Simon - a jövőben inkább a mostanihoz hasonló, kéthavonta kirobbanó Nyugat-ellenes tüntetéshullámra, illetve további terrorcselekményekre kell készülni.

SCHWEITZER ANDRÁS