© Horváth Szabolcs

"Hogy hívják ezt az embert? Ez kell nekünk, jobb, mint Csurka" - került a szónok hatása alá egy, a múlt szombati gazdanagygyűlésre fekete zászlóval érkező szimpatizáns. A párhuzam annyiban legalábbis nem volt erőltetett, hogy az emlegetett MIÉP-pártelnöknél agrárkérdésekben azért otthonosabban mozgó Ángyán József, a gödöllői Szent István Egyetem professzora érzelemdús előadásában "ismerős" következtetésre jutott, nevezetesen arra, hogy a kormány azért nem támogatja kellőképpen a mezőgazdaságot, mert az abból élők így kénytelenek lesznek a "nagytőkéseknek" eladni földjeiket. Ettől persze a tüntető tömeg is lázba jött, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Németh Imre agrárminiszter lemondását követelte.

A kormányellenes megmozdulássá alakult agrártüntetés múlt hétfőn kezdődött, amikor közel ezer traktor foglalta el a budapesti Felvonulási teret, hogy így adjon nyomatékot a vezetői állítása szerint 40 ezer tagot képviselő Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) és tíz kisebb agrár-érdekképviselet követeléseinek, amelyeket múlt kedden vett át az agrártárca (HVG, 2005. február 26.).

A külső szemlélő számára akkor még viszonylag követhetőek voltak az álláspontok: a gazdák fő baja, hogy nem kapták meg az ígért időben az EU által meghatározott, 2004-re járó közvetlen támogatást, sem annak nemzeti kiegészítését, s nem vásárolták fel tőlük időben az uniós intervencióra felajánlott gabonájukat (lásd Uniós agrárszótár című írásunkat a 9. oldalon). Az agrártárca megpróbálta a hibásan kitöltött adatlapokra kenni a késlekedést, és ígéretet tett a kifizetések felgyorsítására.

A kormány már ekkor igyekezett politikai indíttatásúnak beállítani az akciót, amire ráerősített, hogy a Kossuth térre szervezett Magosz-nagygyűléseken a tüntetők között megjelentek a kormányellenes megmozdulásokról ismert szélsőjobboldali figurák is.

Az agrártárca azt nehezményezte, hogy előbb szervezte meg a demonstrációt a Magosz, és csak azután ismertette követeléseit, a gazdakörök viszont azt vetették a miniszter szemére, hogy nem jött el február elején tartott kongresszusukra, ahol megfogalmazták óhajaikat. Az ezt követő huzavona lehetett az első elem, amelynél az érdeklődő "városiak" elveszthették a fonalat, a Magosz ugyanis nem volt hajlandó bemenni tárgyalni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba (FVM), Németh Imre pedig ahhoz ragaszkodott, hogy ott egyeztessenek - végül megegyeztek az FVM egyik háttérintézménye, az Agrárgazdasági Kutatóintézet épületében, ahol történetesen a Magosz irodái is vannak.

Az idill nem tartott sokáig: péntek este a miniszter - egyes hírek szerint kifejezetten Gyurcsány inspirálására - visszavonta embereit a tárgyalóasztaltól. Mindezt arra hivatkozva, hogy nem teszi ki őket a tüntetők nyomásának - egy célzást elengedve a pódiumon oly harcias Ángyán felé, aki a gazdák egyik tárgyalódelegációjának a vezetője is egyben -, azaz a gazdák vagy lemondják a szombati Kossuth téri nagygyűlést, vagy a miniszter felfüggeszti a tárgyalásokat.

© Horváth Szabolcs

A huzavonával némi időt nyert az FVM, mivel közben haladtak a kifizetések, s nyilván abban is reménykedett, hogy az időközben kisgyermekes családok kedvelt traktornéző helyévé vált Felvonulási téren várakozó erőgépek - zömében egyházak, polgári körök és budapesti szimpatizánsok által felajánlott szállásokon éjszakázó - tulajdonosai elunják a várakozást.

Az e hét kedden újraindult egyeztetésekre az is kiderült, hogy a tárca nem számíthat pluszforrásokra az idei költségvetésből. "Ha adnánk pénzt, akkor valakitől el kéne venni" - nyomatékosította hétfőn a parlamentben Gyurcsány a kormányzati számítások szerint 85 milliárd forint többletforrást igénylő gazdakövetelésekre (köztük legnagyobb tételként egy 61 milliárd forintos adóskonszolidációs csomagra) reagálva.

Az idei agrárbüdzsében nincs szabad forrás, a brüsszeli kontroll mellett pedig a központi költségvetésben sem lehet mozgósítható pluszpénzt találni. A bajok gyökere ugyanakkor már a tavalyi agrárbüdzsében látható volt, abba ugyanis - vélhetően arra játszva, hogy az EU-ban utófinanszírozás van, ezért a kifizetések úgyis átcsúsznak 2005-re - nem tervezték be az uniós közvetlen támogatások nemzeti kiegészítésének mintegy 90 milliárd forintos forrását. Ez tehát az első hallásra impozáns, 328 milliárd forintos idei agrárbüdzsét terheli, amelybe 169,3 milliárd forint az EU-tól érkezik. Utóbbit az idei uniós közvetlen támogatások, illetve a különböző pályázatos programok közös kasszából finanszírozott részére kell fordítani.

A tavalyról áthúzódó fizetési kötelezettségek pedig azt jelentik, hogy az FVM-nek nemcsak a Magosz többletköveteléseire, de még a Brüsszellel korábban elfogadtatott - például a sertés- és a baromfiágazat támogatására szolgáló - nemzeti támogatások elindítására sincs egy fillérje sem, s az idei nemzeti kiegészítést is csak a jövő évi büdzsébe tervezi majd be. Agrárberkekben ezt a helyzetet annak tudják be, hogy a költségvetés előkészítésekor a még a Medgyessy-kormány által felvázolt első tervezethez képest az FVM-től 30 milliárd forintot vett el a pénzügyi tárca a 200 milliárd forintos megtakarítási csomag (HVG, 2004. szeptember 18.) finanszírozására, Németh Imre pedig - bár látnia kellett, hogy tárcája számára mi következik ebből - nem állt ellen elég határozottan.

"Többletpénz nélkül nem hagyjuk abba a demonstrációt" - jelentette ki hétfőn Jakab István, a Magosz elnöke, ám ez mégsem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs esély a kompromisszumra. Ehhez azonban a Magosznak kell többet engednie. Az FVM ajánlata ugyanis a HVG információi szerint maximum 15 milliárdot tehet ki, amit a tárcáktól tavaly elvont, és fel nem használt pénzek felszabadításával teremtenének elő, ezt pedig az agrár-környezetvédelmi programokra szánt pénzből tervezett - de Brüsszel által még jóvá nem hagyott - átcsoportosításból (HVG, 2004. december 18.) pótolná vissza.

© Horváth Szabolcs

A zöld pénzek átirányítását viszont bajos lesz keresztülverni Brüsszelen, és úgy látszik, a Magosz is hajthatatlan. Tudathasadásos állapot lehet ugyanakkor, hogy az átcsoportosítás ellen tiltakozó érdekképviselet soraiban ott tüntetnek azok a sertés- és baromfitartók is, akiknek a tárca a nemzeti vidékfejlesztési terv (nvt) agrár-környezetvédelmi célú kiadásaiból lecsípni kívánt 14,2 milliárd forint nagy részét szánja. "Az igényelt támogatás 80 százalékát állná az uniós kassza, erről mond le a kormány, ha átcsoportosítja a pénzeket" - méltatlankodott a HVG-nek a fővárosi traktoros felvonulásra ráerősítő múlt heti vásárosnaményi félpályás útlezárást szervező Asztalos István. Szerinte az országosan erre a programra érkezett 35 ezer pályázat tizede a szatmár-beregi térségből való, ahol a normál földalapú támogatásnál hektáronként 30-100 ezer forinttal többel dotált környezetkímélő gazdálkodásban látják a jövőt. A pályázatokat egyébként tavaly november 26-áig kellett beadni, de azóta sem kapott választ senki.

Az ügy a koalícióban is kavart egy kis vihart: több SZDSZ-es politikus, így Kis Zoltán, a környezetvédelmi tárca exállamtitkára és Jüttner Csaba, az egyébként vásárosnaményi polgármester országgyűlési képviselő is tiltakozott az agrártárcánál az átcsoportosítások ellen. Brüsszelben is furcsán hathatott, hogy a 14. változatában végre elfogadtatott nvt-t máris módosítani kívánja a magyar kormány, és a kérelemre azt válaszolták, hogy hat hónapon belül döntenek, ami nem sok jót ígér.

Írásos megállapodástervezettel reagált a Magosz petíciójára az FVM a hét végén, de abban meg sem említ több, a Magosz számára fontos tételt - mint például az iskolatej-akció finanszírozását, vagy az őstermelőknek járó 12 százalékos kompenzációs felár 15 százalékra emelését -, mint ahogyan a többletforrásról sem beszélt.

Sikerült ugyanakkor felmutatnia némi eredményt a támogatások kifizetésében: február végéig a 208 ezer jogosultból 160 ezren kapták meg az uniós közvetlen támogatást - 31 milliárd forintot -, és további egy év türelmi időt adott a tárca az Európa-terv hitelprogram idén esedékes 70 milliárd forintos törlesztésére. Továbbra sem látszik viszont az intervenciós gabonafelvásárlás vége: Nyújtó Ferenc, az agrártárca hétfőn Brüsszelben speciális közép-európai exporttámogatásért lobbizó helyettes államtitkára 5,5-5,8 millió tonnára becsülte a várható teljes magyarországi gabonafelajánlást, miközben a hazai intervenciós raktárkapacitás mintegy 2,2 millió tonna, amiből 600 ezer tonnányit május végéig ki kellene üríteni. Az intervencióra átvett, de el nem helyezhető gabona kiszállítását az FVM-nek kellene finanszírozni - tonnánként mintegy tízezer forinttal -, amit az EU nem biztos, hogy teljes mértékben megtérít.

A nagy kérdés most az, mennyire felel meg a termelők tárgyalódelegációjának a sovány FVM-es ajánlat, illetve ha valamilyen kompromisszum születik a tárgyalóasztal mellett, azt hogyan lehet elfogadtatni a gazdákkal, akik kedden már tucatnyi helyen tartottak félpályás útlezárásokat, lapzártánkkor pedig azt tervezték, hogy kiterjesztik akcióikat.

Az ellenzék számára a kormány támadásának lehetőségét biztosító gazdademonstráció az MSZP-n belül is felbolydulást okozott. Az első Kossuth téri nagygyűlés napján, múlt hét kedden Hiller István MSZP-elnök koppintott az FVM vezetőinek orrára, mire Gyurcsány azonnal kiállt Németh Imre mellett. Bár agrárkörökben úgy vélték, hogy ha a kifizetések késlekedése vezéráldozatot kíván, akkor azt a Medgyessy Péter exkormányfő bizalmasának számító Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár eltávolításával tudhatja le a miniszterelnök, Benedek pozíciója a tárgyalások esetleges sikeres levezénylésével megerősödhet.

A tárcán belül persze valószínűleg találnak felelőst. Erre a leginkább Szőke Miklós, a kifizetésekért és az intervencióért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízott elnöke lehet "esélyes", akinek a miniszter "személyes felelősségévé" tette, hogy az EU által előírt április végi határidőig fejeződjön be a közvetlen támogatások kifizetése, illetve jelezte számára, hogy májusban értékelik a hivatal teljesítményét.

KELEMEN ZOLTÁN