2003 Március 19.: Az USA megindítja az Iraki Szabadság hadműveletet. - Április 9.: Az amerikai csapatok beveszik Bagdadot, Szaddám Huszein 24 évig tartó uralma fosztogatások és káosz közepette ér véget. - Május 1.: Bush elnök bejelenti a főbb hadműveletek végét. - Május 12.: Paul Bremer amerikai diplomatát, volt terrorelhárítót nevezik ki Irak civil helytartójának, júniustól ő vezeti az Ideiglenes Koalíciós Hatóságot (CPA). Bremer feloszlatja a hadsereget és a titkosszolgálatokat. - Május 22.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megszünteti az Irak elleni, még Kuvait 1990-es lerohanása után hozott gazdasági szankciókat, és elfogadja az USA által vezetett iraki adminisztrációt. - Július 13.: Beiktatják a 25 tagú iraki ideiglenes kormányzótanácsot, amelyet az amerikaiak és a britek neveztek ki. A fő hatalom továbbra is Bremeré. - Augusztus 19.: Felrobbantják az ENSZ bagdadi főhadiszállását, megölve 22 embert, köztük a világszervezet iraki küldöttét, Sergio Vieira de Mellót. - Augusztus 29.: Nedzsefben, a síiták szent városában autóba rejtett pokolgép több mint nyolcvan ember életét oltja ki. - Október 16.: A BT egyhangúan elfogadja az amerikai-brit javaslatot Irak újjáépítéséről és az USA vezette nemzetközi erők jelenlétét Irakban. - November 14.: A Bush-kormány kinyilvánítja, hogy 2004 első felében hajlandó átadni a hatalmat egy ideiglenes iraki kormánynak. - December 13.: Amerikai katonák elfogják az egy Tikrit közeli tanyán bujkáló Szaddám Huszeint.

2004 Január 19.: Bagdadban 100 ezren tüntetnek támogatva Ali al-Szisztáni ajatollah követelését közvetlen választások kiírására. - Március 2.: Bagdadban és Kerbalában legalább 171-en vesztik életüket a síiták szent ünnepén, az asúrán elkövetett összehangolt merényletekben. l Március 8.: Az iraki kormányzótanács aláírja az ideiglenes alkotmányt. - Április 4-5.: Amerikai tengerészgyalogosok megkezdik Faludzsa ostromát. - Április 14.: Elrabolják az első külföldit, azóta több mint 120-at ejtettek túszul, harmadukat megölték. - Május 28.: A CIA-val szoros kapcsolatban álló Ijad Allavi síita neurológust nevezik ki az ideiglenes kormány miniszterelnökének. - Június 1.: A szunnita Gazi al-Javert állítják a főként protokolláris államfői posztra. A kormányzótanács feloszlatja magát, a 33 tagú, szunnitákból, síitákból, kurdokból és keresztényekből álló ideiglenes kormány megkezdi működését. - Június 8.: A BT egyhangúlag támogatja az ideiglenes kormány kinevezését, és jóváhagyja az amerikaiak vezette koalíciós csapatok iraki jelenlétét 2006 januárjáig. - Június 28.: Az amerikaiak meglepetésszerűen átadják a hatalmat az ideiglenes iraki kormánynak, két nappal a határidő lejárta előtt. Bremer elhagyja Irakot. - Július 1.: Egy iraki bíróság közli Huszeinnel, hogy emberiség elleni bűncselekmény vádjával törvényszék elé állítják. - Július 29.: Bush feloldja az 1990-ben, Kuvait lerohanása után Irak ellen elrendelt szankciókat. - November 8.: Amerikai katonák újra ostromolják Faludzsát. - November 9.: A legjelentősebb szunnita tömörülés, az Iraki Iszlámista Párt kivonul az ideiglenes kormányból. - November 22.: Az iraki hatóságok 2004. január 30-ára tűzik ki a választást.

2005 Január 30.: Nemzetgyűlési és tartományi választások. - Augusztus 15.: A nemzetgyűlés által elkészítendő végleges alkotmány megszövegezésének határideje. (Ha nem készül el, a nemzetgyűlést fel kell oszlatni, és új választást kell kiírni, amit 2005. december 15-éig kell megtartani.) - Október 15.: Az alkotmányról tartandó népszavazás határideje. - December 15.: Ha a népszavazáson elfogadják az alkotmányt, eddig a határidőig kell megrendezni az újabb választásokat. (Ha a nép nem fogadja el az alkotmányt, a nemzetgyűlést fel kell oszlatni, s eddig a határidőig ismét választásokat kell tartani, az új nemzetgyűlésnek pedig egy éven belül új alkotmányszöveget kell készítenie.) - December 31.: Az új, immár nem átmeneti kormány megalakulásának határideje. Ha a népszavazás elfogadta a végleges alkotmányt, az ideiglenes e napon veszíti hatályát.