A Magyar Rádió jubileumi Kodály-évadjának nyitóhangversenye
március 4., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kodály és szignója Szigorú és elnéző © Gramofon

Köztudomású - és Fischer Ádámnak a koncert elé írt sorai is erről szólnak -, hogy a felnőttek világában szigorúságáról „hírhedett” Kodály a gyerekekkel megértő volt. Azt éreztük, hogy velünk szemben elnéző – állítja Fischer. Bizonyos, hogy ha gyerekekhez (kivált, ha gyerekkórusokhoz) hívták, mindig örömmel ment. Egész élete egyfajta gondoskodás volt a következő nemzedékek szellemi, morális létéről. Bárcsak megtörhetetlen valósággá váltak volna elméletei, módszere!

A Magyar Rádió Gyermekkórusa, amelyhez igen bensőséges kapcsolat fűzte, minden születésnapján fölkereste és fölköszöntötte őt. Nem is kezdődhetett másként a Kodály Zoltán halálának 40. évfordulójára emlékező koncert, mint hogy nyitányképp a gyerekkórus énekelt: a Serkenj fel, kegyes nép kezdetű népdalfeldolgozást, a Nagyszalontai köszöntőt. Valakinek a halálával járó veszteségre gondolni nem derűs dolog, az üde gyermekhangok, az éneklés látható öröme azonban mégis bizakodó hangulatot teremtett. A folytatás meg éppen a kétség és hit viszonyáról szólt, mert a Missa brevis szólalt meg. Az a mű, amelyet Kodály Budapest második világháborús ostroma alatt, búvóhelyről búvóhelyre vándorolva fejezett be, és amelyet 1945. február 11-én, az Operaház alsó ruhatárában mutattak be a legjobb magyar énekesek. Adj nekünk békét! – hangzik a fohász, és a Missa brevisszel tényleg a béke szólalt meg. A Magyar Rádió Énekkara Strausz Kálmán vezényletével adta elő - igen koncentráltan. Kodály miséjében a kórus és a szólisták szerepe egyenrangú – ennek elfogadását tükrözte Fodor Beatrix, Korondi Anna, Geötz Judit, Wiedemann Bernadett, Fekete Attila és Hámori Szabolcs disztingvált közreműködése. Ezután ismét a gyermekkar lépett pódiumra: előbb a 150. genfi zsoltárt, majd az Öt tantum ergót énekelték, biztos stílusismeretről adva tanúságot. A Pünkösdölővel a közösségi éneklés felszabadító élményét ragyogtatták föl a gyerekek. Ezt a blokkot Nemes László Norbert és Thész Gabriella vezényelte.

A műsort úgy állították össze, hogy Kodály kompozíciós munkásságának sokszínűsége mutatkozhasson meg. Az Öregek című kórusmű, amely Weöres Sándor versére készült, a francia zenei impresszionizmus iránti érdeklődésre mutat. Mintha egy színes krétarajz transzformálódna hangjegyekké, a Magyar Rádió Énekkara is ilyen rajzosan, pasztellszerűen tolmácsolta a művet. A Jézus és a kufárok bibliai jelenete miniatűr-dráma, ezt pedig ennek megfelelő drámai feszültséggel adta elő a kórus. Az est második felében a Pest, Buda és Óbuda egyesülésének ötvenedik évfordulójára (1923) szervezett ünnepi hangversenyre komponált Psalmus Hungaricus hangzott el. Megszólalt a teljes apparátus, tehát a szimfonikus zenekar is. Az orgonánál az egész hangversenyen Deák Lászlót hallhattuk. A Psalmus hangjai betöltötték a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet; Fischer Ádám pálcája alatt a kamarazenei részek épp oly plasztikusan hangzottak, mint az erős dinamikájúak.

Albert Mária
Gramofon Zenekrititikai Műhely