A vallon bank államosítását először minden áron el akarta kerülni a francia és a belga kormány, arra apellálva, hogy ez már 2008-ban is sikerült. A Dexia mintegy 21 milliárd euró értékű görög, olasz, spanyol és portugál állampapír-halmon ül, amelyek piaci értéke már jóval kisebb azok névértékénél. A banknak előbb-utóbb el kell számolnia a különbséggel, ami a görög kötvények esetében - a másodpiaci árakat szemlélve - jelenleg 64 százalékos leértékelést jelent. A kérdés csak annyi, honnan pótolják majd a leértékelésből fakadó veszteségeket.

A Moody's szerint a Dexia szinte alig jut már piaci forráshoz. Ez első hallásra meglepő lehet, hiszen a legutóbbi stressz-tesztek szerint a Dexia rendkívül tőkeerős bank - az összesített rangsorban a 12-ik helyen végzett. Mégis, a bank likviditása alacsony, rövid távú finanszírozási igénye pedig ehhez mérten rendkívül magas, így rá van utalva a bankközi piacra mindennapos működéséhez. Hasonlóan a Societe Generale-hoz, vagy a BNP Paribas-hoz, a Dexia előtt is egyre inkább bezárulnak a bankközi hitelkapuk.

A francia és a belga kormány a legújabb tervek szerint a pénzügyi válság során már Európában is több helyütt alkalmazott "rossz bank" megoldást választja ahelyett, hogy kifizetné a válságszámlát. A Dexiát a tervek szerint darabokra szednék, és Dexia néven tovább működő egyik utódbankjába csoportosítanák az egész bankcsoport túlélését fenyegető görög állampapírokat. A többi állami garancia alá esne, részben a francia, részben a belga állam fennhatósága alatt.

Sokan problémásnak találják az állami garanciavállalást, mivel még csak sejteni sem lehet, hol a sor vége - a Dexia megmentését még csak kibírja a francia büzsdé, de ha a BNP Paribas és a Societe Generale is sorba áll, oda az ország tripla A-s hitelbesorolása.