A recessziós félelmek és az adósságválság lesz a fókuszban 2012-ben is – derül ki az Equilor Befektetési Zrt. 2012-es befektetési stratégiáját bemutató elemzéséből.

Az Equilor szerint a magyar államcsőd kizártnak tekinthető, míg a megegyezés a nemzetközi szervezetekkel (EU/IMF) biztosra vehető. A megállapodásig vezető út rögös lesz, ami a jelenleginél magasabb kötvényhozamokat és gyengébb forintot eredményezhet. A forint árfolyamát szélsőséges csapkodás jellemezheti. A befektetési cég a 290 és 350 közötti sávban bárhol el tudja képzelni a forintot.

A jegybanki alapkamat 2x50 bázispontos emelésére lehet számítani, míg további szigorítás csak akkor várható, ha a világban elszakad a cérna. Ha ez nem következik be, akkor az év második felében már a kamatcsökkentés kerülhet napirendre.

Inkább az amerikai részvénypiac

A nemzetközi részvények tekintetében továbbra is az amerikai piacokat preferálja az Equilor az európai részvényekkel szemben. Kuti Ákos vezető elemző a defenzív (energia, közszolgáltatók) iparágakat túlzottan drágának véli, mivel 2011 végén ezek bizonyultak a slágereknek, ám a pénzáramlás vélhetően ezeket a szegmenseket preferálja majd továbbra is, de komoly fantázia van a technológiai és a pénzügyi szegmensben is.

A külföldi kötvények esetében az elemző azt várja, hogy a historikus mélységben lévő német és francia hozamok emelkednek majd, így e kötvények határidős eladását (shortját) tartja kifizetődőnek.

A perifériás országok esetében viszont vételi lehetőségeket lát a befektetési szolgáltató; ennek megfelelően a portugál kötvények jó vételnek bizonyulhatnak, míg az olasz és spanyol kötvények esetében egy újabb hozamemelkedés jelentene belépési pontot a kötvénypiacra.

Túlzás ez az eufória

Kuti Ákos rövid távon túlzottan euforikusnak tartja a január közepén látott felívelést a hazai tőzsdén, ezért lemorzsolódásra és kiábrándulásra számít január-február fordulóján.

A bankszektort (OTP, FHB) a végtörlesztés/árfolyamrögzítés és a folyamatosan romló minőségű lakossági/önkormányzati hitelportfólió tartja sakkban, az új hitelezés felfutása pedig a jelenlegi környezetben nem várható.

A MOL esetében a 25 százalék körüli állami tulajdon valamelyest rontja a részvény megítélését, ráadásul a finomítói környezet is jelentős kihívásokkal van tele. Érdemi profitrobbanás a folyamatban lévő iraki/kurd kutatások eredményeképpen, illetve új mezők termelésbe állítása esetén várható, ez utóbbira azonban egyelőre csekély az esély. Izgalmat az jelentene, ha az állami tulajdonú részvényeket átváltható kötvényekbe csomagolnák: ezzel az állam is forráshoz jutna, és a tulajdonosi jogokat továbbra is gyakorolhatná.

A Richter/Egis duó befektetői végigszenvedték az állami gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását, ebből a szempontból újabb vérfürdőre nem kell számítani. Meglepetést a folyamatban lévő gyógyszerkutatások jelenthetnek, ezek kapcsán azonban 2012 második negyedéve előtt nem várható előrelépés.

A Magyar Telekom esetében a szektoradó 2013-as megszűnése pozitív, persze az állampapírpiaci hozamok csökkenése is üdvözlendő volna a cég szempontjából. Kockázatot a negyedik mobilszolgáltató indulása jelent, ez azonban csak az év második felében esedékes.