Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Putyin háborúja Ukrajnában és a válaszul meghirdetett nyugati szankciók a mélybe vitték az orosz gazdaságot 2022-ben, amikor a visszaesés 2,1 százalék volt, de azután Oroszország összeszedte magát: 2023-ban a GDP 3,6 százalékkal, tavaly 3,8 százalékkal növekedett. Idén viszont újra beköszönhet a recesszió – jósolja a független Moscow Times.
A nemzeti bank Moszkvában 1,5 százalékos GDP növekedést tervez 2025-re, és az IMF-előrejelzés is hasonló: 1,3 százalék. Miért a korábbinál alacsonyabbra tervezett növekedés? Az infláció miatt, amely azzal fenyegeti az orosz gazdaságot, hogy tervezhetetlenné válik a jövő a vállalkozók és a családok számára, pedig Putyin igyekszik megkímélni a polgári társadalmat nehogy elveszítse népszerűségét a lassan három éve folyó háború miatt. Ahhoz viszont, hogy megfogja az inflációt, magas kamatláb kell a nemzeti bankban, és ez recesszióba viheti az orosz gazdaságot.
“El tudok képzelni 25 százalékos kamatlábat is a nemzeti bankban, ez pedig rövid recessziót jelenthet” – véli Jevgenyij Nadorsin, a PF Capital vezető közgazdásza, aki úgy gondolja, hogy két egymást követő negyedévben eshet vissza a GDP, ami technikai recessziót jelent. “Őszintén szólva nem tudok növekedést elképzelni ezek között a feltételek között. Ezért szerintem recesszió jön. Ezzel a recesszióval oldódhat meg az inflációs probléma” – nyilatkozta a Kommerszant című lapnak a közgazdász.
Aleksander Isakov, a Bloomberg vezető Oroszország-szakértője szintén úgy látja, hogy a nemzeti bank Moszkvában rákényszerülhet a 25 százalékos kamatlábra. “Az orosz nemzeti bank dilemmája az, hogy amennyiben tovább emeli a kamatlábat, akkor ezzel kiválthatja a recessziót vagy hagyja tovább nőni az inflációt. Választani kell, és a döntéshozók valószínűleg a kamatláb emelését választják majd“ – hangsúlyozta a Bloomberg vezető Oroszország-szakértője.
A második legnagyobb orosz banknak, a VTB-nek vezető közgazdásza ugyanezen a véleményen van: ”Enyhe recesszióra számítok 2025 elején annak érdekében, hogy megfogjuk az inflációt” – mondta Rogyion Latipov.
Vége a reálbércsodának
Putyin a reálbérek emelésével akarta megőrizni népszerűségét az ukrajnai háború idején, de ilyen infláció mellett ez tovább már nem tartható, ezért a szakértők kizártnak tartják, hogy idén is folytatódjon ez a tendencia, sőt többen egyenesen csökkenést jósolnak.
A háború egyenes következménye az infláció, hiszen Oroszországot átállították a hadigazdálkodásra, amelyet teljes mértékben a központi költségvetésnek kell finanszíroznia. Elsősorban az olaj- és földgázexport fedezte eddig a háborús kiadásokat, de a nyugati szankciók lassan bár, de éreztetik a hatásukat. A Gazprom veszteségessé vált. Ukrajna azzal, hogy január elsejétől elzárta az orosz földgáz útját Nyugatra, csapást mért az energiaexportra.
Mindezzel együtt az orosz földgáz- és olajexport továbbra is képes finanszírozni a háborús erőfeszítést: 8,8 ezer milliárd rubel volt ez a hozzájárulás 2023-ban, ami 84 milliárd dollárnak felelt meg, és tavaly sem volt valószínűleg kevesebb, idén várható csökkenés, de nem kritikus mértékben – jósolja Kirill Rogyionov közgazdász. Aki siet hozzátenni, hogy “az ukrajnai földgáztranzit megszűnése 7-8 milliárd dolláros kiesést jelenthet az orosz államkasszának”.
Másutt a hadigazdaság reálbércsökkenéssel járt, de Oroszországban olyan szűk a munkaerőpiaca, hogy a hadiipar kénytelen volt magas bérekkel csábítani a munkavállalókat, és ez feljebb srófolta a béreket mindenütt. Ezt reálbércsodának nevezték Moszkvában, de a magas infláció betette a kaput ennek. Az állam emelheti a béreket a hadiiparban, de azonkívül a vállalkozók már nem kockáztathatnak meg komoly béremelést, ha nem akarnak végképp lemondani a profitról.
A moszkvai nemzeti bank szerint 2024-ben 8 százalékos reálbérnövekedés volt Oroszországban, idén viszont 3,1 százalékos csökkenés várható ezen a téren.
“Ha egy cégnek adósságai vannak, akkor azokat törlesztenie kell, és ez a magas kamatláb miatt egyre több pénzt igényel. Ezért a béremelések valószínűleg még az infláció szintjét sem érik majd el az idén. A bérek növekedése mindenképp lassulni fog“ – jósolja Jelena Kiszeljova közgazdász, aki a Kommerszantnak nyilatkozott.
Lesz-e újabb „részleges mozgósítás”?
A fronton egyre fogynak a katonák Ukrajnában, ezért, ha nem lesz hamarosan fegyverszünet, akkor újabb “részleges mozgósítás” jöhet, amely tovább szűkíti az amúgy is igen feszes munkaerőpiac lehetőségeit.
Jelenleg Putyin szerződéses katonákkal tölti föl a veszteségeket, ez komoly pénzkiadással jár, hiszen magas zsoldot sőt bónuszt kell ígérni valakinek, hogy önként beálljon a hadseregbe.
A Wall Street Journal már tavaly arról írt, hogy az orosz vezérkar rágja Putyin fülét egy újabb “részleges mozgósítás“ ügyében.
Ha lesz ilyen, amely megkíméli Moszkvát és Szentpétervárt, és az elmaradottabb vidéki körzetekre összpontosít, akkor a vállalkozók munkaerőhiánnyal kerülhetnek szembe 2025 második felében.
10-20 százalékkal értékelődhet le a rubel
“Porrá zúzzuk a rubelt!” – jelentette ki Biden elnök, miután Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Ez nem következett be, de a rubel fokozatosan értékelődik le a dollárhoz képest: a lélektani 100-as határt már újra átlépte az orosz fizetőeszköz, és idén 110-120 rubelt érhet egy dollár orosz földön. Emiatt a cégek, ha tehetik, külföldi számlákon tartják a dollárt, nehogy Putyin rátegye a kezét, hiszen a hadiipar sok nyersanyagot és alkatrészt csakis dollárért tud megvenni a globális piacokon.
Amikor Putyin megindította háborúját Ukrajnában, akkor 121 rubelre csökkent az árfolyam, melyet azután sikerült lejjebb vinni, de most újra elérheti ezt a szintet.
“Ha a Brent olaj ára hordónként 70 dollár alá csökken, akkor nem kétséges, hogy újra elérjük a 121 rubeles rekordszintet” – mondta Alekszandr Potavin, a moszkvai Finam elemzője. A moszkvai nemzeti bank előrejelzése ennél derűlátóbb: szerintük “csak” 102 rubel lesz egy dollár ára 2025-ben Oroszországban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
