A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Jelenlét névre keresztelt projektjével 70 milliárd forintot nyert el az év elején az EU-tól, és ebből sikeresen hívott le 14,2 milliárdot. A projekt egészen 2029 júniusáig tart, és a 300 legelesettebb magyar falu lakóinak életkörülményein igyekszik változtatni.

A programban eddig 238 település vett részt, és a tervek szerint további 60-at integrálnak a rendszerbe – mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a diagnózisalapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos. A Felzárkózó települések programja 2019-ben indult, és azóta felmenő rendszerben egyre több települést támogatnak a munkában részt vevő civil és egyházi szervezetek.

Ez nem roma program, a nyomorúság ugyanolyan mindenkinek

– mondta Vecsei Miklós. Szavai szerint a “jóléti erkélyről” nehéz elhinni, de ezek a települések megmenthetők. Sikeresen csökkentették a komfort nélküli lakások számát, de még így is a házak 12 százaléka érintett. A megoldás az alelnök szerint a gyermekekben van, mivel a 40–50-es korosztály nehezen megváltoztatható, ezért esetükben a ,,fogantatástól a foglalkoztatásig” kell végigkísérni a helyieket. Sok mindenben tudtak segíteni, például az utóbbi öt évben kétezer házat építettek vagy újítottak fel, és 254 csokos támogatás adminisztrációjában segítettek, körülbelül 2 milliárd értékben.

Egyik legnagyobb problémát a nehezen hozzáférhető orvosi ellátás jelenti. A helyzet javítása érdekében telemedicinás mobilrendelőket üzemeltetnek, ami már lehetővé teszi, hogy az orvos fizikai jelenléte nélkül is segítséget kaphassanak a kistelepüléseken élő betegek. Az ellátás nemzetközi szinten elismert, idén ők kapták meg az Európai Bizottság RegioStarts első helyét a Szociális és befogadó Európa kategóriában. Szintén mobilprogramként egy kisbusznyi ,,utazó játszóteret” is létrehoztak, ahol a segítők Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon járják a leghátrányosabb településeket, hogy megtanítsák a gyerekeket játszani. Vecsei Miklós szerint az első a közösségépítés:

,amíg nincs közösséged, addig ne építs semmit.

Kullmann Ádám projektmenedzser szerint előrelépés, hogy az EU már nem a tevékenységet, hanem az eredményeket finanszírozza, így a megvalósításban nyílik némi mozgásterük. Tapasztalata szerint az állam rábízta a karitatív szervezetekre ezt a segítőmunkát. Vecsei Miklós szerint így hatékonyabban tudnak társadalmi segítséget bevonni. Boros Julianna regionális szakmai vezető ezt egy kályha beszerzés példáján szemléltette: míg hivatalos úton ez akár több hónap is lehet, de nekik van, hogy egy-két nap alatt sikerül beszerezni felajánlásoknak köszönhetően.

A programot kisebb részben a kormány, nagyobb részben az Európai Unió támogatja. Utóbbitól 2029 közepéig kapják a Jelenlét program 70 milliárd forintját, valamint hasonló nagyságrendű támogatást kapnának, ha sikerülne a befagyasztott forrásokról a magyar kormánynak megegyeznie az Európai Bizottsággal. A megegyezésig a belügyminiszter előfinanszírozza ezt a projektet.

Lantos Szilárd a Máltai modellprogramjainak vezetője szerint több változón keresztül mérik le az uniós és hazai hivatalok a változást. Ilyen jellemző a gyermekek születéskori súlya, az 50 óránál kevesebbet hiányzó diákok és az érettségit elérő tanulók száma.

A bázist minden településen a Jelenlét Pont jelenti, ahol egy nagy konyha, nappali és mosóhelység van, Vecsei Miklós elmondta mindig az a cél, hogy helyiek szívesen töltsenek ott időt, és új kapcsolatok jöjjenek létre.